A petefészek nagyon érzékeny szerv, ráadásul a hozzá kapcsolódó betegségek tünetei általában csak későn jelentkeznek. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen járj nőgyógyászati szűrővizsgálatokra - így időben kiderülhetnek a szervet érintő leggyakoribb problémák.
A petefészekciszta olyan folyadékkal telt hólyag, amely a szerv belsejében vagy a falán növekedik. Legtöbbször egy tüszőben indulnak fejlődésnek a ciszták, a dermoid ciszta viszont testi sejtekből fejlődik, és érett szöveteket, tehát akár fogakat, hajat és csontot is tartalmazhat. A ciszták lehetnek egészen aprók, de olyan nagyok is, hogy nyomhatják a hasfalat. Legtöbbször egyetlen ciszta fejlődik, ha több jelenik meg, azt a policisztás petefészek-rendellenesség okozza.
Ha az orvos petefészekcisztára gyanakszik, általában hasi ultrahangvizsgálatra küldi a beteget. Az ultrahang megmutatja a ciszta jelenlétét és méretét, és ami még fontosabb, a cisztába vezető véráramot. Ha ugyanis a vérellátás nagyon bőséges, az rákos daganatra utalhat. Az esetek többségében azonban a petefészekciszták nem rosszindulatúak.
A ciszták sokszor maguktól is felszívódnak egy idő után. Fontos azonban rendszeresen ellenőrző vizsgálatokra járni, hogy a ciszta nem növekszik-e túl nagyra. Ha nagyobbodik, a nőgyógyász dönthet a lecsapolása mellett.
A policisztás petefészek-rendellenesség úgy jön létre, hogy a felborult hormonális egyensúly miatt elmarad az ovuláció, és a petefészkek a szokásos minimális mennyiség helyett sok tesztoszteront kezdenek termelni. A petefészekben számos apró ciszta keletkezik, a menstruációs ciklus pedig zavart szenved, vagy teljesen le is áll. A policisztás szindróma a terméketlenség egyik fő okozója, de közrejátszhat a cukorbetegség kialakulásában is.
Ha felmerül a gyanú, hogy ebben a betegségben szenvedsz, az orvos vérmintát vesz tőled a hormonszintek megállapításához. Valószínűleg ultrahangos vizsgálatra is el kell menned a ciszták felderítéséhez. Ha éppen nem tervezel kisbabát, felírhatnak fogamzásgátló tablettát, amely szabályozza a periódusodat, és elnyomja a ciszták fejlődését. A rendellenesség tüneteit csökkentheted, ha kiegyensúlyozottan élsz. Figyelj oda a testsúlyodra, mivel a betegség megemeli a vércukorszintet, könnyen elhízhatsz.
A petefészekrákot legtöbb esetben a menopauzát követően diagnosztizálják. Az orvosok nem tudják még pontosan, mi okozza ezt a betegséget, azonban egyes tényezőket megneveztek már, amelyek növelhetik a petefészekrák esélyét. Nagyon ritkán egy-egy petefészekciszta is elrákosodhat, azonban az esetek túlnyomó részénél semmiféle előzménye nincs a rosszindulatú daganatnak. Sok típusa ismert, a legtöbb daganat a petefészek felszínét borító sejtekből indul fejlődésnek. Ennél ritkább az a típus, ahol a petefészek belsejében lévő ivarszövet sejtjei rákosodnak el.
A szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen nagyon sok múlik rajtuk!
Egyetlen vizsgálattal elkerülheted a komolyabb nőgyógyászati betegségeket. Nézd meg nőgyógyász szakértőnkkel készített videónkat!
Mint a daganatos betegségeknél általában, a kezelés típusa függ attól, mennyire korai stádiumban fedezték fel a rákot, és esetlegesen hol képzett addigra már áttéteket. A két legjelentősebb eljárás az operáció és a kemoterápia. Egyes petefészek-daganatokat sugárterápiával is kezelhetnek. Ha a műtétet, kemoterápiát követően újabb daganat fejlődik ki, az említett eljárások megismétlésére kerülhet sor.
Cikkünk Dr. Sarah Jarvis A nők egészségkönyve alapján készült.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
