Vulkáni hamu temette el a népszerű üdülőhelyet

Pompeji városának története bizonyára rémlik az unalmasnak tűnő történelemórákról, azonban a hasonlóan tragikus sorsú Herculaneumról nem biztos, hogy hallottál.

Pedig a két település sorsa szorosan összefügg egymással, hiszen mindkét helyszín a Vezúv kitörésének lett áldozata.

Herculaneum, az üdülőváros

Herculaneum a délnyugat-itáliai Campania régióban, Nápolytól délre fekszik. Az ókori rómaiak kedvelt üdülőhelyét a Vezúv kitörése pusztította el i. sz. 79-ben, ugyanakkor, mint a szomszédos Pompejit. Mindeddig a területnek csupán az egynegyedét tárták fel, ám ez is elég ahhoz, hogy kifárassza akár a legelszántabb utazót is.

Minden jel arra mutat, hogy Herculaneum felkapott tengerparti üdülőhelynek számított: mindenütt érezhető, hogy a rómaiak pihenni, kikapcsolódni jártak ide. A külsőségek sokat számítottak a kényelmet kereső, ám nem túlzottan vagyonos római turisták szemében - sok oszlopot például téglából építettek, majd olyan barázdált vakolattal vonták be, melyek a Pompejiben álló valódi márványpilléreket idézték.

Régészeti kincsesbánya

A turisták láthatnak itt fém fürdőkádakat, melyek igazolják, hogy egy jó formaterv akár kétezer év múltán is megállja a helyét, korai merülőforralót a férfiak gyógyfürdőjéből, falra festett árlistát, egy üzlet borválasztékát hirdető plakátot, sőt, igazi gyorséttermet is, ahol a kiszolgálópultba az ételeket melegen tartó agyagedényeket ágyaztak. Valamennyi üzlet és lakóház harsányan színes: mozaikok és falfestmények erősítik a nyaralás felhőtlen légkörét - ezek közül sok épségben maradt fenn.

A festmények, mozaikok helyenként humorosak és megkapóak, a legérdekesebb leleteket azonban külön múzeumban őrzik, ezek ugyanis szexuális értelemben túlzottan nyíltak - sőt, olykor egyenesen pornográfok - ahhoz, hogy bárki láthassa őket. Az 1960-as években ezeket az ábrázolásokat a nápolyi Nemzeti Múzeum titkos tárlatán állították ki, 2000-től azonban nyilvánosan is bemutatják, igaz, a megfelelő figyelmeztetések kíséretében.

Remek állapotban maradtak meg a leletek

Herculaneumot a Vezúv kitörése temette be i. sz. 79. augusztus 24-én. Kevéssel korábban a vidéket földrengés rázta meg - még tartott az újjáépítés, mikor a Vezúv félelmetes erővel kitört. A város maradványai a korabeli mindennapi élet és társadalom olyan hű és élénk tablóját tárják a látogatók elé, mely az egész világon egyedülálló. A vulkánkitörés pusztítása során megmaradt, eltemetett leletek feltárása a 18. század közepe óta folyik, a látnivalókat pedig fokozatosan teszik a nagyközönség számára is elérhetővé.

A Nápolyi-öböl egy parti kiszögellésére épített Herculaneumból azonban ez idáig jóval kevesebbet tártak fel, mint a szomszédos Pompejiből, mivel a forró iszapfolyam a várost sokkal mélyebben temette maga alá. Épületei azonban sokkal jobb állapotban maradtak meg, mint a pompejiek, mivel a településre hulló vulkáni törmelék jobban konzerválta azokat.

Cikkünk megírásában a Világörökség, valamint az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyvek segítettek. Előbbi a Partvonal Kiadó, utóbbi az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: en.wikipedia.org, Herculaneum szócikk, Magnus Manske.

• olaszország
• történelmi látnivalók
• ókori hely
• romváros
• európa kincsei
• Utazás