Kastélyok és védett élőlények otthona, kultúrák találkozási pontja és az ország egyik legkülönlegesebb vízparti vidéke - ha kikapcsolódást és mesés tájakat keresel, a Fertő-tavat és környékének településeit mielőbb keresd fel.
A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentőségű vadvizének és a kontinens legnagyobb sósvizű tavának számít, emellett az eurázsiai sztyeppei tavak legnyugatibb képviselője.
A Világörökség Bizottság ennek ellenére - Ausztria és Magyarország közös, példamutató együttműködésben született előterjesztése alapján - a Fertő-tavat, németül Neusiedlerseet az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára, holott természeti értékei is egyedülállóak.
A tó környéke mintegy nyolcezer éve a különböző kultúrák találkozóhelye, ahol az emberi tevékenység és a földrajzi környezet különleges szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemreméltó a népi építészete, több híres, 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. És, bár a tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régió olyan természeti egységként jellemezhető, melyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.
A Világörökség listájára való felterjesztésben magyar oldalról a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-tavi részének teljes területe, Fertőboz és Fertőrákos településközpontok műemléki jelentőségű része és kőfejtője, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély, valamint környezetük szerepelt, többek között Balf, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród és Fertőújlak.
Az osztrák fél a Neusiedlersee Seewinkel Nationalpark vizes élőhelyeinek területét és a műemléki védelem alatt álló Rust szabad város belvárosát terjesztette fel.
A Fertő-tó területe geológiai érdekességek egyedülálló változatosságát tárja az utazó elé. Számos részre osztják a klimatikus határok - többek között az alföldi sztyeppei tó kontinentális jellege, a szub-mediterrán dombok, a szub-alpin hegyek, az értékes szikes puszták és a magashegységek -, így a viszonylag kicsiny területen belül rendkívüli módon változatos állat- és növényvilág él együtt.
A klimatikus feltételek mellett a talaj és a víz magas sótartalma is hozzájárul a mintegy 20 ezer éves Fertő-tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez. A sósvízi élőhelyeket Európában kizárólag a tenger közelében lehet megtalálni, míg kontinentális sósvizek csak Európa keleti részén és a Kárpát-medencében fordulnak elő.
Sajnos azonban a tó nagyon sekély: a vízmélység állandóan változik, de az átlag az egy métert sem éri el, és a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. Emiatt nagyméretű a vízszintingadozás, sőt, már az is előfordult, hogy a tó kiszáradt - legutóbb 1865 és 1871 között. A Fertő-vidék sajátosságai közé tartozik továbbá a sűrű náddal borított felszín, a körülbelül nyolcvan sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlő, melynek révén a területet hosszú időre visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik.
A tóvidék természeti sajátosságai mellett a környező települések kulturális gazdagsága miatt is érdemes idelátogatni, mely a vadregényesebb kirándulások és a biciklitúrák kedvelői, illetve a történelmi és művészeti értékek rajongói számára is tökéletes célponttá teszi a helyet.
A régészek az időszámításunk előtti hatodik évezredig tudták visszakövetni a térség történetét: már ekkor is léteztek a környéken nagyobb falvak, később pedig a kelták, majd a rómaiak uralták a területet.
A helyi látványosságok is igazolják mindezt, ugyanis 1900-ban a tó déli vidékén egy Marcus Aurelius idejéből származó gyógyfürdő maradványaira és egy rómaiak által használt forrásra leltek, Fertőrákoson pedig két római villa romjait tárták fel. Középkori településeket is találni a tó környékén, az osztrák oldalon például Rust, Purpach, Mörbisch am See és Breitenbrunn ilyen, míg a magyar oldalon Fertőrákost, Balfot, Hidegséget, Fertőbozt és Hegykövet érdemes megcsodálni.
A sokszínű néprajzi, építészeti és kulturális örökséget őrzik többek között a tó körüli települések főutcáján domináló 18. századi épületek, a tájházak és a paraszti életforma emlékei, de a főbb látnivalók közé tartozik a híres, barlangszínházként is működő fertőrákosi kőfejtő, a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi Múzeum és a család mauzóleuma, a balfi fürdőkápolna vagy épp a fertőrákosi kultikus Mithras-barlang.
Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Képek: www.orszagalbum.hu, DonPipi; b.l@cy23.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
