3 hely Budapesten, amit az egész világ csodál
Ha néha meg is feledkezünk róla, Budapest a világ egyik legszebb városa. Az a három hely bizonyítja.
Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. Évente több millió turista látogat ide messze földről, hogy megcsodálja Budapest sokat megélt utcáit és történelmi nevezetességeit, közöttük is azt a három helyet, mely a századok során világhírre tett szerint, az utóbbi néhány évtizedben pedig hivatalosan is a Világörökség részévé vált.
Budapest Duna-parti látképe
A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Duna-part - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait, emellett az itt található számos műemlék Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
Budapest egyedülálló Duna-parti látképe 1987-ben került fel a Világörökség Listájára, a budai oldalon magában foglalva a Budai Várnegyedet, a Gellért-hegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért Fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre neogótikus Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épülete, a szecessziós Gresham-palota, a romantika stílusjegyeit felvonultató Pesti Vigadó és a Belvárosi Plébániatemplom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd - Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd - szintén része a Világörökségnek.
A Budai Várnegyed
Bár a Budai Várnegyed szintén a főváros Duna-parti látképéhez tartozik, a Világörökség Listájában azon belül kiemelve is szerepel, mint egyedülálló kulturális és történelmi érték. A Vár első épületét 1241-ben, a tatárjárás után IV. Béla építtette - uralkodásának ideje alatt többek között németek, olaszok és franciák találtak otthont a területén, kiknek befolyása a környék építészetén és kézművességén is meglátszik.
Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé is. Később, Mátyás király uralkodása alatt a budai várkastélyt reneszánsz stílusban építették át, és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon.
Mai arculatát Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. Bár a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása hamarosan megkezdődött. A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony-, népszerűbb nevén Mátyás-templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét.
A Várnegyedben található a Budavári Palota is, mely az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori várrészeket magában foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.
Az Andrássy út és környezete
A már meglévő első helyszínt a Világörökségi Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán kiterjesztette a főváros egy különálló, ám szintén sajátos részére is: felkerült a Világörökség Listájára az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen - a világon pedig második.
A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, egyben a 19. század második felét jellemző építészeti stílusok galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találni neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is.
-
Rózsaszín cirkóniával díszített ovális ezüst ékszerszett15 900 Ft
-
Cirkónia kristállyal díszített édesvízi igazgyöngy nyaklánc négyszög foglalattal14 900 Ft
-
Zöld cirkóniával díszített ezüst beszúrós fülbevaló5 490 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy nyaklánc különlges cirkónia dísszel12 900 Ft
-
Kék és fehér cirkónia kristályokkal díszített ezüst fülbevaló14 900 Ft
-
Három édesvízi igazgyönggyel és cirkóniával díszített medál ezüst nyaklánccal15 900 Ft
-
Apró cirkónia kristályokkal díszített buzogány formájú elegáns ezüst fülbevaló12 900 Ft
-
Cirkónia spirál ezüst nyaklánc apró virágokkal19 900 Ft
-
Fehér cirkóniával körben díszített édesvízi igazgyöngyös nyaklánc15 900 Ft
-
Cirkónia kristályos minimalista ovális ezüst fülbevaló19 990 Ft
-
Színes cirkónia karika ezüst ékszerszett19 990 Ft
-
Krémfehér édesvízi igazgyöngy beakasztós ezüst fülbevaló13 990 Ft
-
Tappancs ezüst nyaklánc cirkóniával8 900 Ft
-
Vasmacska cirkóniával ezüst nyaklánc6 490 Ft
-
Sötétkék cirkóniával díszített ezüst beszúrós fülbevaló5 490 Ft
Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe.
OLVASD EL EZT IS!
- magyar csodák
- budapest látnivalói
Budapest 3 káprázatos gyöngyszeme
- világörökség
- tópart
Az ország legjobb tóparti kirándulóhelye
- sziget
- magyar csodák