kisebb normál nagyobb
Címoldal   /   Utazás   /  

A 3 legszebb úti cél Magyarországon

A 3 legszebb úti cél Magyarországon
Hidegben is gyönyörűek

Ha eleged van az unalmas hétköznapokból, akkor keresd elő a túracipőd, és szívj friss, vidéki levegőt!

Szerző: Kaiser O., Papp M.
2009.05.14.

Attól, hogy hűvösebbre váltott az időjárás, még nem kell egész hétvégén a négy fal között ülnöd. Keresd elő a vastagabb pulcsikat, és a túracipődet, és szabadulj ki a nagyvárosi fogságból. Ha egyébként is vidéken laksz, a következő három várost akkor is érdemes célba venned, hiszen egyedülálló szépségük, és a csodálatos környezet, amely körülöleli őket, mindenkit képes rabul ejteni.

Magyarország egyik legszebb sarka: a Fertő-tó és Fertőd

A Fertő-tó magyarul mocsaras, lefolyástalan környékéről kapta a nevét - németül Neusiedler See - egy partján fekvő kisvárosról. Egynegyede magyar terület, és mondjuk úgy: ezt mostanában kezdjük felfedezni.

Annak ellenére, hogy a közeli Fertőd és Fertőrákos nevezetességei már rég kedvelt és látogatott látványosságok, a tó mintha nem lett volna rajta Magyarország térképén. Az osztrák oldal már régen Bécs talán legkedveltebb üdülőhelye.

Különös viselkedésű vízfelület a Fertő. 1866 és 1869 között teljesen kiszáradt. 1883-ban viszont mai területének kétszeresére duzzadt, elöntötte a Hanság jelentős részét is. Átlagos mélysége csupán másfél méter, ám a délkeleti magyar részen akár egy méterrel magasabb, mint másutt, olyan erős állandó északnyugati szélnyomás szorítja a vizét a mi oldalunkra.

Kulturális értékeit, népművészeti emlékeit, élővilágát ma már mindkét országban nemzeti park védi. Napjainkban a Fertő-tó rohamléptékkel zárkózik fel legkedveltebb látványosságaink sorába.
Ha pedig a Fertőt veszi valaki célba, akkor érdemes Fertődre is ellátogatnia. Az Eszterházáról 1950-ben átnevezett Fertőd a 18. században élte fénykorát, majd 1950 után kezdte ismét visszanyerni népszerűségét. Helyreállítása, falai között a kulturális élet megindulása is ekkorra tehető, ma pedig ismét régi fényében ragyog.

Legfontosabb látványosságok: a Fertő-tavi kikötő, a Fertő-tavi Nemzeti Park, Fertődön az Esterházy-kastély.
Megközelíthetőség, szállás és további információ: www.fertod.hu »

Hazánk történelmi szíve: Eger

A legtöbb magyar emlékei között Eger a várral kezdődik, amelynek meghódítására negyven napnyi ostrom sem volt elegendő 150 ezer töröknek.

Az ország 10 csodaszép nemzeti parkja
Az ország 10 csodaszép nemzeti parkja
10 kirándulóhely itthon, ha a hidegben is kimozdulnál14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthonAz ország leggyönyörűbb arborétumaiA 10 legvirágosabb hely Magyarországon14 gyöngyszem falu távol a világtólA 15 legromantikusabb magyar kisvárosLillafüred, az ország legromantikusabb kirándulóhelye10 hely itthon, amire a magyarok a legbüszkébbekAz ország 10 legszebb természeti csodája10 kirándulóhely itthon, ami ősszel is gyönyörű

Pedig Eger nem a várral kezdődött, azt csak a tatárjárás után nyert engedelem után kezdték el építeni 1248-ban. A város viszont már az ezredforduló előtt létezett, az államalapításkor pedig a tíz frissen alapított püspökség egyike lett.
A mai Eger szíve az Esterházy-tér.

A Főszékesegyház és a Líceum monumentális kapcsolata az ország talán legszebb kétpólusú terévé szervezte a város egyik főterét. Az épületkettős korelnöke a Líceum, a mai Esterházy Károly Főiskola, amelynek egyik tornyában kapott helyet a kor egyetlen magyarországi, akkor világszínvonalú csillagvizsgáló obszervatóriuma. Később a felszerelés elavult, viszont alkalmassá vált egy Csillagászati Múzeumot befogadni. Múzeumszámba megy még a Líceum könyvtára is, többek között Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratával.

A Főszékesegyház pedig hazánk egyik legnagyobb egyházi építménye: csodálatos Moser-orgonája páratlan a maga nemében, ahogy kincsestára is, mely szintén nyitva áll a nagyközönség előtt.
Emellett Eger pincéi, borai, az ezekben bővelkedő Szépasszony-völgye magával a várossal vetekedő nevezetesség és látványosság. A nevezetes pincék között például az egyik legérdekesebbnek nincs is köze a borhoz igazán: az Istenes-pince valójában álcázott imaház.

Legfontosabb látványosságok: az egri Vár, Dobó István síremléke, a minaret, a Főszékesegyház és a Líceum, a Gárdonyi Múzeum, az Istenes-pince.
Megközelíthetőség, szállás és további információ: www.eger.hu »

A bor otthona: Tokaj

Tokaj és a szőlő eggyé forrt, mintha egyszerre születtek volna. Tokaj az egyetlen néven megnevezett település, amely a Himnuszban helyet kapott. Első írásos emléke még Kőrév néven említi, mint két folyón is átkelőhelyet adó, fontos csomópontot.

A tatárjárás után IV. Béla olasz szőlőművesekkel telepíttette újra a hegyoldalt - onnan számíthatjuk a rendezett tokaji borgazdálkodás kezdetét. Tokaj virágkora mégis csak a 18. század végére teljesedett ki. Az idesereglő kereskedők előjogokat biztosító védszövetségekbe, kompániákba szerveződtek. A jelentős görög és örmény csoport mellett még olasz kolónia is működött itt. Nagy Péter cár a fejedelemmel kötött szerződést udvara borellátására, ő maga szőlőt bérelt itt, és házat vett Tokajban. Nem puszta nagyzolás tehát Tokaj és borának jelmondata: királyok bora, a borok királya.

Míg a hegyoldalban a Tisza és a Bodrog összefolyásánál a település, addig a hegyben annak föld alatti tükörképe fejlődött tekintélyt parancsolóvá. A szinte átláthatatlan pincelabirintus legszebbike a Rákóczi-pince, amelynek nagyterméből 24, együttesen másfél kilométernél is hosszabb járat ágazik el.
Érdemes még megtekinteni a Rákóczi-Dessewffy kastélyt is, amely az építtető és utolsó birtokosa nevét őrzi, és a kincstár sótárnokának épületéül szolgált. Tokaj ugyanis nemcsak Hegyalja borának, de Erdély sóbányászatának is fővárosa, vám- és kereskedelmi központja volt.

Legfontosabb látványosságok: a Rákóczi-pince, a főtéri templom, a Rákóczi-Dessewffy kastély.
Megközelíthetőség, szállás és további információ: www.tokaj.hu »

A cikk Magyarország 1000 csodája című könyv alapján készült.

Még nincs hozzászólás
hirdetés
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit.