Az ódon mauzóleumok rideg falai között mindig egyfajta borzongás, az elmúlás hangulata járja át az utazót, és olyan, mintha a hűvös sírok lakói lélekben sem lennének olyan messze. A következő helyekre ez különösen igaz, olyan ősi csarnokok következnek ugyanis, melyekben, ha kísértetek láthatóan nem is bolyonganak, a szellem velejéig átjárja a betévedőket, köszönhetően a magyar évszázadok nagy volumenű alakjainak.

A leghíresebb hazai mauzóleumokat akkor is érdemes felkeresni, ha történelmi titkokra vagy kíváncsi, de akkor is, ha egyszerűen csak kedveled a borzongató helyeket, vagy épp csak emlékeztetni akarod magad: „Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi: por és hamu.”

Magyar csodák

Őskori »
Tóparti »
Barlang »
Sírkamrák »
Mauzóleum »
Gyógyító fák »
Tavasbarlang »
Szerelem háza »

Ódon kripta a legnagyobb magyarnak: Széchenyi-mauzóleum, Nagycenk

A nagycenki ősi temetőt Széchenyi Ferenc alakította ki, mellyel egy időben, 1778-ban barokk mauzóleumot építtetett a családnak, melyet később oszlopos, klasszicista előtérrel egészítettek ki. Innen vezet az út a kriptába, melynek hangulatát a fentebb idézet sorok teszik még hűvösebbé.

A nagycenki temetőben álló mauzóleum a Széchenyi család 47 tagjának sírhelyét őrzi. Gróf Széchenyi István nemzeti színű szalagoktól roskadó síremlékén kívül itt helyezték el Széchenyi Pál kalocsai érsek - 1645-1710 - üvegkoporsón keresztül látható múmiáját - megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott -, valamint a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchenyi Ferencnek - 1754-1820 - a földi maradványait is - ez utóbbi a sírkamra hátsó részében, szemben, felül látható.

Egy fekete ládikában Széchenyi István koponyacsontját is kiállították, melyet az öngyilkosság elkövetésekor a golyó kiszakított a fejéből. De itt nyugszik még Széchenyi Ferenc felesége, Festetics Julianna is. A mauzóleum a téli időszakban, november 1-jétől április 30-ig bejelentkezéssel látogatható. A további információért kattints ide!

A Világörökség magyar helyszínei

A Világörökség magyar helyszínei

A nyelvújító nyughelye: Kazinczy-mauzóleum, Széphalom

Az egykor Kisbányának, majd Bányácskának nevezett, ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom jelentett menedéket, egyúttal végső nyughelyet a nagy nyelvújítónak, Kazinczy Ferencnek.

A felvilágosult alkotó nevezte el a települést Széphalomnak, aki 1806-tól innen irányította a nyelvújító mozgalmat. A szóbeszéd szerint a településen egy rejtélyes tűzesetben elpusztult, famatuzsálem akácfát egykor ő ültette. Kazinczy tiszteletére Ybl Miklós tervezett épületet - a mauzóleum falai között, másik nevén a Kazinczy Emlékcsarnokban működik a Kazinczy Emlékmúzeum is. A kert végében található Lajos nevű fia sírja is, aki a 14. aradi vértanú volt, valamint felesége, Török Szofi, akinek nevét az irántuk érzett tiszteletből Babits Mihály felesége is felvette, és ezen az álnéven írt. A nyitva tartással kapcsolatos információkért kattints ide!

A magyar pantheon: Esterházy-mauzóleum, Ganna

A Döbröntével szomszédos ősi település egy 1111-es oklevélben szerepel először. A török korban elnéptelenedő falut Mária Terézia az Esterházyaknak ajándékozta, akik felépíttették a falu nevezetességét, a kerek templomot, mely később az Esterházy család mauzóleuma lett.

A római Pantheon kicsinyített mása Charles Moreau tervei alapján készült 1808 és 1818 között, és a kör alakú épületet fedő kupola akkoriban a legnagyobb volt az országban. Az altemplom az Esterházy család kriptája, az itt található bronz- és márványszarkofágok értékes műalkotások. Itt helyezték örök nyugalomra az építtető Esterházy Miklóst, Esterházy Bálintot, a Monarchia moszkvai nagykövetét, valamint Esterházy Miksát, a Magyar Atlétikai Club alapítóját is. A mauzóleum előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A további információért kattints ide!

Cikkünk a Reader’s Digest Csodaszép Magyarország, illetve a JEL-KÉP Kiadó Hosszú hétvégék Magyarországon című könyve alapján készült. Képek: hu.wikipedia.org, Pellinger Attila; www.ganna.hu; www.nyelvmuz.hu.