Sáriba Bugyin keresztül vezet az út?

Vicces falunevek az országban

Vicces nevű falvakból kifogyhatatlan az ország. Ismerj meg néhány újabb remek úti célt!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Sári és Bugyi két Pest megyei település, melyek földrajzilag egészen közel fekszenek egymáshoz, így a közkedvelt szóviccnek van alapja, Bugyin keresztül lehet ugyanis eljutni Sáriba. Nem egyedülálló azonban a szokatlan névadás, az országban megannyi vicces nevű település található. Íme, néhány újabb gyöngyszem.

Kétnyelvű utca Dabason

Dabas-Sári

Pest megye egyik legifjabb városa, Dabas négy község, Alsódabas, Felsődabas, Sári és Gyón község egyesítése által jött létre. Sárit a törökök a 16. században lerohanták, a 18. század elején azonban új birtokosa szlovák úrbéresekkel telepítette be.

Bár 1966-ban a községet Dabashoz csatolták, az ősi hagyományok tovább élnek, és hűen ápolják azokat. Sáriban emellett igen összetartó kis közösség él, akik az ünnepnapok alkalmával előszeretettel öltöznek népviseletbe, és tánccal, énekkel múlatják az időt, miközben jóízűen falatoznak a hagyományos receptúra alapján készült sári rétesből.

Ugyan a II. világháborút követő években sokan menekültek el a szlovákiai Kalinkovóba egy jobb és új élet reményében, nem feledkeztek meg magyar rokonaikról, így a mai napig is tartják a kapcsolatot egymással. Az egykori község nevezetessége továbbá a régi katolikus templom, amit semmiképp ne hagyj ki, ha itt jársz.

Bugyi

A főváros és a már említett Sári közelében található az alig több mint ötezer lélekszámú Bugyi, melyről a 14. század elején tettek először írásos említést.

A bugyi Beleznay-kúria
Tó Bugyiban

A településnek azonban korántsincs köze a női alsóneműhöz, az oklevelek szerint az egykoron itt élő nemesi származású, azonos nevű testvérekről nevezték el, korábban pedig Budnak, Bodnak, Badynak majd Budynak is hívták. A falut a török hódoltság idején szinte teljesen lerombolták, és rengetegen kényszerültek otthonuk elhagyására.

A község azonban Beleznay Jánosnak és feleségének köszönhetően hosszú ideje újra régi fényében tündököl, így ideális úti cél egy nyár végi kiránduláshoz is. Kihagyhatatlan nevezetessége a Beleznay-kúria, a református templom, a zsidótemető, illetve a szégyenkő, ahol a törvényt megszegők nyerhették el bűnbocsánatukat.

14 gyöngyszem falu távol a világtól

Nézegess képeket!

Elolvasom

Bagamér

Ki ne ismerné a Keménykalap és Krumpliorr című ifjúsági regény egyik népszerű karakterét, Bagamérit, aki a fagylaltját maga méri. A fagylaltos bácsi nevét idéző Bagamér község Debrecentől nem messze, a román határ közelében található. A korábban Bagomernek elkeresztelt faluról először 1281-ben, az Árpád-ház uralkodása idejéből tesznek említést a megőrzött dokumentumok, melyek alapján a község abban az időben a Gutkeled nemzetség tulajdonát képezte, mely családból a hosszú évszázadok során számos magyar fejedelem került ki. Miután 1611-ben Báthory Gábor a már akkor több mint ezer lelket számláló települést hajdú vitézeinek adományozta, a kiváltságlevélnek köszönhetően Bagamért kis hajdúvárossá nyilvánították.

A török megszállás idején a település elnéptelenedett, ezért az 1700-as években jobbágyokkal telepítették be. 1871-ben érdemelte ki a nagyközségi címet, melytől 1952-ben megfosztották, de 1971-ben, Álmosddal való egyesítésekor visszaszerezte. Bagamér a gyönyörű Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található, emellett olyan különleges természeti kincsekkel büszkélkedhet, mint a numídiai jegenyefenyő, illetve Takó-hegyen lévő fehér nyárak, melyeket a helyiek Négy Nyárfa néven emlegetnek.

Templom Bagaméren
Templom Fancsalon
Fancsali kép

Fancsal

A csupán háromszáz lakossal bíró, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fancsal községről már 1262-ből tettek említést Villa Fonchal néven. 1275-ben bíráskodási kiváltságot kapott a falu, de évszázadokon keresztül nem tudott élni ezen jogával, mert a törökök idején lakatlanná vált. 1720 körül a Szemere család főként evangélikus vallású tótokkal népesítette be a települést. Az egyik legszebb épületet, a római katolikus templomot Grassalkovich Antal herceg építette 1780-ban, a nem kevésbé szép evangélikus templom pedig 1786-ban épült fel.

A faluban vannak, akik még ma is űzik a régi, hagyományos mesterségeket, főként fafaragással, cirokseprű-kötéssel, kerékgyártással foglalkoznak. Mindemellett a falu nevezetessége, hogy itt él Bogár János ultramaratoni futó, aki az embert próbáló, 246 kilométeres Spartathlon versenyt is megnyerte.

Képek: www.orszagalbum.hu, Dendi, juhaszj; hu.wikipedia.org, Dabas szócikk, Beroesz; Bagamér szócikk, Civertan; www.koh7.hu/1_muemlek.

OLVASD EL EZT IS!

Ezt is szeretjük