Rejtélyes vörös sün Budapesten | femina.hu
2012. május 28. | Csanád, Emil
rss
Címoldal   /   Utazás
kisebb normál nagyobb

Rejtélyes vörös sün Budapesten

Ódon épületek a fővárosban

A főváros legidősebb épületei régmúlt korok titkairól mesélnek. Ne hagyd ki őket!
Forrás: Femina.hu
2011.09.02.

A magyar építészet remekművei lassan el-eltünedeznek a plázákkal és új építésű házakkal tűzdelt Budapesten, ám még mindig akadnak olyan, sokat megélt épületek, melyeken nem fog sem az idő vasfoga, sem a feledés homálya. Nézd meg őket, hisz nemcsak gyönyörűek, de igazi időutazást tehetsz, ha elsétálsz hozzájuk.

Az épület kissé megkopott
A sündombormű

A Vörös Sün Ház

A Vörös Sün Ház nemcsak a legrégebbi épület a fővárosban, de egyben az a hely, melyet máig nap mint nap látogatnak az emberek. A bájos nevű, egykor fogadóként működő épület elnevezéséről sajnos semmit nem lehet tudni - leszámítva azt, hogy egy vörös sün látható rajta -, azonban az biztos, hogy napjainkra műemlékké nyilvánították.

A házat 1260 körül építették, néhány évre rá azonban Konth Nádor, a Pálffy grófi család ősapja lett a tulajdonosa. A következő ismert feljegyzés már évszázadokkal később, egészen pontosan 1686-ban íródott, ugyanis Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa, az utolsó Budán uralkodó török kormányzó ekkor vesztette életét a ház előtt.

A hely a Budai Vár egyetlen fogadójaként működött, majd kibővítették, és színpadot is kialakítottak benne. A későbbiekben ez szolgált a Verner Színház otthonául, mely az első magyar gyerektársulat volt.

Amikor 1783-ban Pozsonyból Budára telepítették a kormányszéket, már kicsinek és elavultnak bizonyult az épület, ám a magisztrátus felszólításának ellenére Nepauer Mátyás, az akkori tulajdonos nem bővítette és korszerűsítette a fogadót, így nem meglepő, hogy 1805-ben bezárták. A mai napig látható sün domborművet 1820-ban helyezték el az épületen, és később, a 20. századi felújítás során sem váltak meg tőle.

Belvárosi Plébániatemplom

A Nagyboldogasszony Főplébánia, ismertebb nevén a Belvárosi Plébániatemplom szintén a legrégebbi épületek egyike, melyeket Budapesten látni lehet. Az eredeti, Contra-Aquincum erődítményre épült román kori templom sajnos már nem látható, azonban az építményen a többszöri restaurálás ellenére is felfedezhető, hogy élemedett kort ért meg.

A templom homlokzata
Az ajtó feletti dombormű rossz állapotban van

A 14. században Zsigmond király gótikus stílusban átépítette a templomot, majd Mátyás idején két oldalhajóval is bővült az épület. A török uralom alatt mecsetként működött, majd az 1723-as nagy tűzvész után barokk stílusban rekonstruálták. 1839-ben a támpillérek közeit bódékkal építették be, melyeket egy évszázaddal később lebontottak. Nem csupán a külső borítást, hanem a templom belsejét is többször átalakították, méghozzá olyan híres építészek, mint Hild János, Steindl Imre vagy éppen Gerő László.

A templom érdekességei közé tartozik, hogy itt helyezték örök nyugalomra Szent Gellért püspököt. 1976-ban újrafestették freskóit, de a legjelentősebb látnivalója a 2010-es régészeti felfedezés: a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori Szűz Mária-freskó látható teljes épségben.

15 meseszép hely Budapesten
15 meseszép hely Budapesten
10 hely itthon, amire a magyarok a legbüszkébbekAz ország 10 legszebb természeti csodájaA világ 20 leghatalmasabb látnivalójaAz ország 10 legromantikusabb kastélyaA 10 legvirágosabb hely Magyarországon14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthon15 misztikus várrom MagyarországonA Világörökség magyar helyszíneiA világ 29 legnépszerűbb turistacélpontjaA világ legszebb nemzeti parkjai

Mátyás-templom

A Budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom igazán régi és szövevényes történelmi múltra tekint vissza. Alapításával kapcsolatban - miszerint Szent István alapította 1015-ben - felmerülnek kérdések, erről ugyanis semmilyen adat nem maradt fenn.

A következő írásos emlék már a török hódoltság idejéből való, azonban ekkoriban Szent István egyházának is nevezték az épületet, tehát valószínű, hogy valóban állt már az első magyar király idején is.

A későbbi uralkodók sokat alakítottak formáján, de a legtöbbet Mátyás király tette hozzá, nem véletlen, hogy a mai napig az ő nevét viseli a műemléknek nyilvánított épület. Ekkor épült hozzá jellegzetes gótikus tornya is.

A templom mai formájában
Mátyás király emlékműve

Sőt, mivel Mátyás koronázásának idején nem volt az országban a szent korona, a király csak annyit tett, hogy a templomban, ünnepélyes keretek között hálát adott az égieknek, majd a palotájába ment, és megkezdte uralkodását.

A templom még ezt követően is számos átalakításon ment keresztül, a nagy budai tűzvészben meg is sérült, és nagyrészt újra kellett építeni.

Képek: www.orszagalbum.hu, Mya, tulip; hu.wikipedia.org, Belvárosi plébániatemplom szócikk, Fransvannes, Misibacsi; Mátyás templom szócikk, Bo491; www.muemlekem.hu.

Még nincs hozzászólás

Mostanában olvasott cikkeim

Egy új Facebook-os közösségi alkalmazást ajánlunk neked, a Readert. Tovább az alkalmazás leírásához »

Ha engedélyezed a Facebookos alkalmazást, megnézheted, mit olvasnak a barátaid, és visszakeresheted a legutóbb olvasott cikkeidet.

Olvasott cikkeim
Olvasd el ezt is!

Top cikkek

  • Top olvasott
  • Top kommentelt
hirdetés

Femina Fórum

Nézd meg, miről csevegnek a többiek!

Mai névnap Csanád, Emil

Még több képeslap »

Népszerű videók

Gyerekszáj - 7. hét
Gyerekszáj - 7.heti videó
hirdetés

Partnereink

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit.