
Ékkőként ragyogó, megkövesedett fatörzsek ezrei hevernek szanaszét az arizonai sivatagban, egy olyan erdő fáit megőrizve tökéletes mivoltukban az örökkévalóságnak, melyek 200 millió évvel ezelőtt magasodtak a hegyek lejtőin és a szirtek tetején. Ez a híres Petrified Forest, vagyis a kővé vált erdő, melyhez hasonló természeti jelenséget csupán a világ néhány vidékén látni. Nem véletlen azonban, hogy ez vált a leghíresebbé.

Lorenzo Sitgreaves hadnagy, az amerikai hadsereg tisztje 1851-ben az arizonai Painted-sivatagon keresztül igyekezett átvergődni lovával, amikor véletlenül egy olyan erdő maradványaira bukkant, amilyet addig sohasem látott. Először úgy tűnt, mintha élő növények vennék körül, ám az erdőt valójában kvarckristályba dermedt törzsek alkották.
Felfedezése két fontos kérdést vetett fel: mit keresnek ezek a gyémántkeménységű rönkök és ágak a sivatag közepén, ahol a perzselő hőségben egyetlen ismert fafajta sem élhet meg? És, ha valaha éltek, kérgük, nedveik és belső anyaguk hogyan kövesedhetett ilyen kristálytömbökké?
A helyi navaho indiánok szerint a sávos, csillogó rönkök egy mondabeli óriás, Yietso csontjai, a pajutok pedig úgy tudják, hogy Shinauv, a mennydörgés istenének nyílvesszői. A valóság azonban az, hogy a világ legnagyobb megkövesedett erdejének kvarcrönkjei egy mintegy kétszáz millió évvel ezelőtt kezdődött természeti folyamat eredményeként jöttek létre. Akkoriban az arizonai sivatag széles öntésterület volt, ahol a mai prérifarkas, vörös hiúz és borz helyett dinoszauruszok éltek a gigantikus fenyőfélék között.
E fák többnyire harminc méter magasak voltak, és törzsük átmérője elérte a két métert, de némelyik példány kétszer ekkorára is megnőtt. A Petrified Forest - Megkövesedett erdő - Nemzeti Parkban található rönkök között is akad néhány ekkora darab, de az itteni fatörzsek legtöbbje még a kövesedés megindulása előtt vagy a felszínre kerülés közben kisebb darabokra tört.
A kőerdő rönkjei a legkülönfélébb színekben pompáznak, ami nagyrészt a kristályosodási folyamat eredménye. Sok példányban a szilícium-dioxid tiszta kvarccá kristályosodott - az arizonai rönkök közül több ebből az anyagból áll. Ha azonban a kristályosodás más ásványok jelenlétében zajlik, számos féldrágakő - ametiszt, achát, jáspis, ónix, vörös kalcedon - keletkezhet.
A Petrified Forest rönkjeinél a kvarckristályok, összetételüktől függetlenül, a fák sejtjeinek alakját vették fel - ez magyarázza, hogy a föld mélyén, háromszáz méterrel a felszín alatt idővel a faszerkezet tökéletes mása jött létre - kőből. A kvarcrönkök akár az idők végezetéig is a föld alatt rejtőztek volna, ha körülbelül 65 millió évvel ezelőtt nem játszódnak le nagyarányú kőzetkiemelkedésekkel járó kéregszerkezeti mozgások. Amikor a Sziklás-hegység felnyomódott, az arizonai sivatag e része is megemelkedett. A víz eltűnt a területről, a fenyőerdő kristályos maradványa pedig felfelé nyomult. A szél és az eső lassan lepusztította az üledéket, így a pala és homokkő fogságában rejtőző fatörzsek napfényre kerültek.
A Petrified Forestben a rönköknek öt fő csoportosulása ismert, melyek nevüket uralkodó színükről és összetételükről kapták.
Ezek a következők: Blue Mesa - Kék hegy -, Crystal Forest - Kristályerdő -, Rainbow Forest - Szivárványerdő -, Black Forest - Fekete erdő - és Jasper Forest - Jáspiserdő. Ez utóbbiban a tuskók zöme átlátszatlanul sötét. A kőerdő további természeti csodája az Agate Bridge - Achát-híd -, egy nagy szálfa, melyből az idők során kőhíd lett. Az achát ugyancsak fontos alkotóeleme a területen található Agate House-nak - Achát-ház -, mely egy ember alkotta, kristálytömbökből épített, több száz éves kunyhó.
Indián rajzok a Petrified Forest szikláin
A múlt század végén a Crystal Forestből, ahol a kvarc a fatörzsekben a legtisztább formában található meg, sok rönköt elvittek és összetörtek, hogy hozzájussanak az értékes kristályokhoz. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Petrified Forestet mint természeti látványosságot 1906-ban védelem alá helyezték. Két évvel később a kőerdő 378 négyzetkilométernyi területét nemzeti parkká nyilvánították.
A fatörzseket eltemető, majd felszínre hozó folyamatok a területet kétszáz millió évvel korábban benépesítő növények és állatok közül is sokat megőriztek kövületek formájában. Akkoriban a fenyőfélék mellett a leggyakoribb növény a pálmákhoz hasonló, de páfrányszerű leveleket növesztő cikász volt.
Az őslényleletek között megtalálhatóak többek között a krokodilfejű Phytosaurusnak és fő zsákmányállatának, a halevő Metoposaurusnak, valamint az öves tatura emlékeztető Aetosaurusnak a maradványai is.
Cikkünk elkészítésében a Reader's Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve segített.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |

| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
