A világ legritkább természeti csodái közé tartozó Csokoládédombok lehetetlen alakja és formája önmagában is lenyűgöző látványt nyújt, emellett februártól májusig, a száraz évszakban a különös vidék barna színt ölt magára, ami hatalmas bonbonosdobozhoz teszi hasonlatossá a tájat. Ahogy a dombokat borító, erős fű csokoládébarna színűvé válik, a turisták is egyre nagyobb számban keresik fel a furcsa látnivalót, mely mellett azonban maga Bohol izgalmas kis meseszigete is megéri az utazást.
A Fülöp-szigetekhez tartozó Bohol szigetén emelkedő Csokoládédombokat első látásra nem a természet alkotásának, hanem emberi kéz formálta műremeknek hiszik az ideérkezők. Sok száz kúpszerű vagy kupolaformájú domb sorakozik egymás mögött, olyasformán, mint a mezőn halomba hordott szénakazlak.
A dombokat kemény szárú fű borítja, és a száraz évszakban, mely itt februártól májusig tart, a fű teljesen kiszárad, és csokoládészínűvé válik. Innen ered a dombok neve. Amikor megindul az özönvízszerű trópusi esőzés, a fű újra életre kel, és a domboldalak ismét ragyogó zöldbe öltöznek.
Bohol a Fülöp-szigetek középső részén elterülő Visayas-szigetcsoporthoz tartozik. A Mallorcáéval azonos területű sziget jelentős szerepet játszott a Fülöp-szigetek történelmében.
Itt jött létre 1565-ben az első hivatalos szerződés a szigetlakók és a spanyol királyság között. Datu Sikatuna törzsfőnök barátsági szerződést kötött Miguel López de Legazpival, II. Fülöp megbízottjával, akiről a szigeteket elnevezték, miután 1521-ben a spanyol szolgálatban álló Magellán felfedezte őket. A két férfi bort ivott, melybe vérüket keverték - vagyis vérszerződést kötöttek.
A Fülöp-szigetek mai lakói számára azonban Bohol legfontosabb nevezetességének az itt található Csokoládédombok számítanak.
Pontosan 1268 található itt azokból a meredek, szabályos formájú halmokból, melyeknek a magassága 30 és 100 méter között váltakozik, és amelyek szorosan egymás mellett sorakoznak a sziget közepén lévő fennsíkon.
Biztosan nem tudni, hogyan jöttek létre ezek a rendkívüli mészkődombok. Lehetséges, hogy egyszerűen csak az eső mállasztotta őket ilyenné sok millió év alatt. A Csokoládédombok annyiban is különlegesek, hogy más, mészkő borította területektől eltérően a halmok gyomrában nem alakultak ki barlangrendszerek.
A Bohol-sziget lakóinak népi hagyománya többféle mondát is őriz a Csokoládédombok megszületéséről. Az egyik szerint két dühös óriás napokon át sziklákkal dobálta egymást, de nem sok sikerrel. Amikor belefáradtak a küzdelembe, tisztázták nézeteltérésüket, és a legnagyobb barátságban váltak el egymástól. A szikladarabokat azonban ott hagyták, ahová leestek.
A másik történet tragikus kimenetelű. Egy Arogo nevű óriás szerelemre lobbant egy halandó leány, Aloya iránt, és elhatározta, hogy elrabolja. A lány azonban nem viszonozta az óriás érzelmeit, sorvadni kezdett, és végül meghalt. A Csokoládédombok pedig e legenda szerint nem mások, mint a bánat sújtotta óriás könnycseppjei.
Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodálatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.
| Nyerj kényeztető napokat a ZENA Szépségcentrumba! |
| Nyerj Diet Clinic anyagcsere analízist és programot! |
| Nyerj Rimmel termékeket tartalmazó sminkcsomagot! |
