Az ősi időkben a vallás a mindennapok szerves részét alkotta, és jóval többet jelentett épületeknél és szertartásoknál: sokkal inkább a természettel, az univerzummal és a világmindenséggel fenntartott kapcsolatot testesítette meg. A következő templomokat is ennek jegyében építették fel: bennük a látogatók a mai napig valami igazán földöntúlit tapasztalhatnak meg.

A veleméri Szentháromság-templom

Az aprócska templom egyike az ország legszebbjeinek, köszönhetően mesebeli hangulatának: az erdei tisztáson álló, fákkal körülvett szentélyhez hasonló épületekben szoktak egymásnak örök hűséget fogadni titokban a romantikus regények szerelmesei.

Hidegben is tökéletes helyek

Borpincék »
Randihelyek »
Titkos helyek »
Belső udvarok »
Fővárosi helyek »
Föld alatti város »
A szomszédban »
Rejtélyes templom »

A szlovén határ mellett fekvő Velemér, az Őrség legdélebbi települése joggal büszke a környék talán legértékesebbnek számító műemlékére, az ugyanis már az Árpád-korban is létezett, a 13. században építették a késő román és a kora gótika stílusának szellemében.

Kora mellett azonban freskóiról is ismertté vált, a mára töredékes falfestményeken, Johannes Aquila német vagy osztrák mester alkotásai között a három király, Jézus megfeszítése és a végítélet is látható, csakúgy, mint Mihály arkangyal jövendölése Máriának, a kilenc hónapot megjelenítő kilenc rózsa, illetve a magyar történelem olyan alakjai és momentumai, mint a csodaszarvas üldözése, Szent István és Szent László.

Mindezeken túl azonban eredeti fénytemplomként is híressé vált a kicsiny épület, az építész ugyanis úgy tervezte meg - amellett, hogy a többi Árpád-kori templomhoz hasonlóan köze van a bolygó Szent György-vonalaihoz -, hogy összhangban álljon az égitestek, különösen a Nap mozgásával.

14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthon

14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthon

Vízkeresztkor a felkelő Nap úgy süt be a templomba, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét világítja meg a szemközti falon, majd a születendő Jézusra, utána pedig a végítélet mennyországára vetülnek sugarai. A pokol képét azonban soha nem éri fény.

A pilisszántói Boldogasszony-templom

A Pilis minden titkára máig nem derült fény, az azonban biztos, hogy egyike hazánk legrejtélyesebb erőivel rendelkező helyeinek, mely már a honfoglalás korában - sőt, jóval előtte is - fontos szerepet játszott őseink hiedelemvilágában. Az ezoterikusok máig úgy tartják, itt található a Föld szívcsakrája, és különleges energiavonalak húzódnak végig a hegységen.

Ezek közé tartoznak a már említett Szent György-vonalak is, melyek egyikére az elmúlt évtizedben a többi Árpád-kori templom mintájára építettek kápolnát. Bár a Boldogasszony-templom modern épület, szerkezete az ősi fénytemplomokéval egyezik meg.

Az oltár és a belül található Boldogasszony-szobor egy Szent György-vonalon fekszik, emellett a bejárat a felkelő Nap felé néz, mely a téli napéjegyenlőség idején első sugarainak misztikus fényével épp a szobrot világítja meg.

A küllemét tekintve is ősi időket idéző kőtemplomot önkéntesek építették fel Makovecz Imre és tanítványa tervei alapján. A templomhoz a Pilis-csúcs és a Hosszú-hegy völgyében fekvő Pilisszántóról lehet eljutni, követve az úgynevezett Csillagösvényt, melynek hét stációja révén a magyar történelem egy-egy fontos mozzanata elevenedik meg.

Képek: www.orszagalbum.hu, Miccer, bandiras, thief; hu.wikipedia.org Velemér szócikke, Civertan.

Szerinted is különös energiát árasztanak ezek a templomok?