3 lélegzetelállító őskori lelet itthon

Világhírű régészeti csodák

Szívesen összekötnéd a kirándulást egy millió éves időutazással? Keresd fel az ország legkülönlegesebb helyeit!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Magyarország rendkívül gazdag régészeti szempontból, legyen szó középkori várakról, ókori sáncokról vagy épp az ősidők rejtett kincseiről. Ha szeretnél megismerkedni az emberiség gyökereivel és legrégibb emlékeivel, az országhatáron belül is megteheted. Íme, három mesés hely, mely hazánk legkülönlegesebb leleteinek ad otthont.

Rudabánya
Ipolytarnóc
Szeleta-barlang

Az emberszabású majom egykori élőhelye: Rudabánya

A Borsod megyei Rudabányát elsősorban régészeti kincsei tették ismertté Európa-szerte. A Kazincbarcikától mintegy 15 kilométer távolságra fekvő kisvárosról már a 13. századtól kezdve léteznek írásos feljegyzések, ám nagyobb jelentőségre a középkor delén, a bányászat fejlődése révén tett szert.

Pár évszázados hanyatlást követően később, a 19. századtól ismét fellendült ez az iparág a városban, és egészen a 20. század végéig folytatódott a kitermelés. Részben ezeknek a munkálatoknak köszönhetjük azokat a régészeti leleteket, melyek merőben új megközelítésbe helyezték az emberré válás korai szakaszáról alkotott elképzeléseket.

A rudabányai ősmaradványok előbukkanásával Kretzoi Miklós paleontológus egy új faj állkapocscsontjait fedezte fel. Ezt a fajt Rudapithecus hungaricusnak nevezte el. Ez az emberszabású majom tíz millió évvel ezelőtt élt ezen a területen, amikor még a Pannon-tengernek nevezett ősi vízfelszín borította hazánk jó részét. A Rudapithecus lelete mellett száznál is több gerinces faj maradványa és számtalan ősi növény lenyomata őrződött meg a lignites rétegekben.

Manapság a Rudabányai Őshominidalelőhely Természetvédelmi Terület szigorúan védett, így valódi kuriózum az idelátogatók számára. Ha további érdekességekre vágysz, nézz körül a város bányászattörténeti múzeumában is, ahol izgalmas ásvány- és őslénykiállítást, illetve az itteni ősmajomleletek hiteles másolatait tekintheted meg. Látogass el továbbá a rudabányai bányatóhoz is, mely Magyarország jelenleg legmélyebb állóvize.

Az ország 10 csodaszép nemzeti parkja

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az ősvilági Pompeji: Ipolytarnóc

A Nógrád megyében, Salgótarjántól mindössze harminc kilométerre fekvő Ipolytarnóc hazánk egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. A falu melletti Csapás-völgyben fedezték fel a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos ősleletegyüttesét, ám Ipolytarnóc hírnevét elsőként az a közel száz méteres megkövesedett falelet alapozta meg, melyet a Borókás-patak vize hozott a felszínre.

A terület feltárását a 19. században Kubinyi Ferenc kezdte, aki ősvilági Pompejinek hívta ezt a lelőhelyet. A Világörökség része címért is harcba szálló természetvédelmi körzetben közel húszmillió éves leleteket fedeztek fel, melyek fennmaradása egy komoly természeti csapásnak, egy vulkánkitörésnek köszönhető. A forró láva épségben megőrizte a maradványokat, így csodával határos módon még a hosszú évmilliók sem akadályozták meg, hogy most, a 21. században is megtekinthesd a leleteket.

Az Ipolytarnóci Természetvédelmi Terület különleges látványosságának számítanak továbbá azok az ősfenyők, melyeket a közelmúltban tártak fel. Az ősfenyők tiszteletére külön fogadótermet építettek, ahol háromdimenziós mozi vár. Megtekintheted a szintén sok millió éves, Bükkábrányban felfedezett mocsári ciprusokat is, melyeket itt helyeztek el konzerválásuk befejeztéig.

Ipolytarnóc nevezetes ősmaradványait egy túravezető által irányított tanösvényi séta alkalmával ismerheted meg. Láthatsz itt cápafogakat, illetve egyéb ősi tengeri élőlények maradványait, melyek a csaknem 24 millió éves tengeri üledékből származnak. Megszemlélheted a régi emlősök és madarak lábnyomait és a levéllenyomatokat egyaránt, melyek a folyóparti idők emlékét őrzik. Ha nemcsak laikusként érdeklődsz, és komolyabb szakmai tapasztalatra vágysz, itt erre is van lehetőség, ugyanis a ma is folyó kutatásokhoz szívesen várják a téma iránt érdeklődők segítségét.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

A hámori ősember élettere: a Szeleta-barlang

A Bükkben található Szeleta-barlang neve az első magyarországi barlangásatásokról vált híressé. A Szinva völgye felett fekvő mészkőbarlang fokozottan védett terület, melyet érdemes felkeresned, ha több százezer éves történelmi és antropológiai kincsekkel szeretnél találkozni.
 
A Szeleta-barlang több mint száz méter hosszú, és 13 méter magas járat, melynek feltárását a 20. század elején kezdték meg. A kezdetekben csupán egy őskori tűzhely nyomait fedezték fel, melyet számos barlangi medvecsont vett körül. A későbbi feltárások során csiszolt kőeszközökre, cserépedény-maradványokra, kőbaltákra, kerámiákra és obszidián-magkőre bukkantak a tudósok.


Világhírű szakemberek is elismerték a leletanyag hitelességét, így a kutatás megismertette a világgal a Szeleta környékét. A Szeleta-barlangban folyt feltárások tiszteletére összefoglaló néven Szeleta-kultúrának nevezték el a Bükk ezen szakaszain fellelhető régészeti leleteket. Ha saját szemeddel szeretnél gyönyörködni ebben a csodálatos barlangban, részt vehetsz egy különleges barlangtúrán, illetve ellátogathatsz az egykori kutatásokat végző Herman Ottó lillafüredi lakásába is, ahol bepillantást nyerhetsz egy természettudós polihisztor életébe.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: ipolytarnoc.kvvm.hu; bukkpont.hu; www.nordtour.hu.

OLVASD EL EZT IS!

Ezt is szeretjük