Olyan mesébe illő, zöldellő, természetközeli és varázslatos vidék, mint az Őrség, kevés van az országban. Nem véletlen hát, hogy egyre többen járnak csodájára, mind a határokon túlról, mind hazánk távolabbi sarkaiból. Ha te is szeretnél közéjük tartozni, egyúttal e csendes, békés táj segítségével megfeledkezni a monoton hétköznapokról, vedd célba a következő három idilli helyet.
Őriszentpéter az Őrség fővárosa, egyben azon ritka értékeink egyike, ahol a faluszerkezet, a településkép a leginkább védett emlék. Neve arról árulkodik, hogy egykor határőrszolgálatra kötelezett népek lakták.
Ezen belül a Szent Pétertől kapott megkülönböztető előtag a hely 18. századi román, sőt, jáki stílusú templomának védőszentjére utal. Ezt később alaposan átépítették, erődítményt emeltek köré, sánccal és árokkal. Ugyanis, mivel a község a kettős hódoltság sávjába került, igencsak szükséges volt a két oldalról jövő, rendszeres fosztogatók távol tartása.
A kilenc elkülönült dombhátra települt, szerekből álló egykori község - mára városi rangra emelkedett - kiterjedéséhez képest eléggé néptelen. Az ezredfordulón mindössze 1300-an lakták. Azonban, mint az ország egyik legszebb, a nagy forgalomból viszont kieső szegletének központja, biztos jövő elé néz, köszönhetően az Őrségi Nemzeti Park természeti értékeinek, illetve a helyi kulturális, hagyományteremtő kezdeményezéseknek.
A nem termő termőföld biztosít megélhetést már több mint hét évszázada Magyarszombatfa lakóinak, a bájos őrségi település ugyanis a másra nem jó agyagnak köszönhetően a környék fazekasságának egyik központjává vált.
Egy helybéli gerencsér az 1800-as évek végén épített kemencés lakóház-műhelyét harminc éve helyreállították, melyet ma is megtekinthet bárki, akit érdekel e különös vidék egyik legfontosabb népi mesterségének megannyi rejtelme. Ez, a Fazekasház a település legfőbb nevezetessége, mely tökéletes példája a népművészeti kézművesség megőrzött, régies technikájának és egyszerűségének.
Magyarszombatfa több mint száz éve kapta mai nevét, vagyis a megkülönböztető magyar előtagot, majd 1978-ban csatlakozott hozzá a szomszédos Gödörháza, így stabil, háromszáz lelkes településsé növekedett. Az egykori Gödörházának köszönheti másik nevezetességét, látnivalóját és büszkeségét is, itt áll ugyanis a híres harangláb - a jellegzetes, református, szoknyás, fazsindelyes építmény 1790-ben készült el.
A középkor végén Pankasz az Őrség egyik legfontosabb községe volt, itt lakott ugyanis a térség mindenkori nagyura. Később a török támadás első nagy hulláma elsöpörte a falut, a községért sokat tevő Batthyányiak azonban újratelepítették. Népi építészetünk egyik legszebb emléke a pankaszi református harangláb. A tölgyfából rótt szoknyás épület harangos felső része zsindelyes fedésű, az alsó, sátoros szakaszt pedig rozsszalmából rakott zsúp takarja.
Nem lehetett túl gazdag az egykori gyülekezet, hisz haranglábat általában ott emeltek, ahol nem tellett templomépítésre. Ez máshol is így alakult az országban, ám a szoknyás, zsindelyes-zsúpos forma jellegzetesen őrségi népi építészeti megoldás.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Kép: www.orszagalbum.hu, pirosmegane.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
