Európa számtalan paradicsomi tengerpartot rejt fehér homokkal és türkiz hullámokkal, a vadregényesebb tájak szerelmesei azonban a zabolátlan szirteket és a tátongó mélységbe zuhanó fövenyeket részesítik előnyben. A következő helyeken ehhez minden adott.

Skócia vad partjai: Old man of Hoy

A Skócia északi partjainál fekvő Orkney-szigetek mintegy 70 tagot számlál, bár ezek közül csak kevesebb mint 20 lakott. A központi Mainland után Hoy a második legnagyobb sziget, egyszersmind az egyetlen, mely nem sík: hegycsúcsairól ingoványos területek, hangafüves rétek, fehér homokos tengerpartok és türkiz öblök felé zuhanó meredek sziklafalak tűnnek fel.

A természet csodái

Vízesés »
Világ vége »
7 új csoda »
Lebegő sziklák »
Nincs gravitáció »
Földalatti helyek »
Magyar látnivalók »
Furcsa jelenségek »

Az Old Man of Hoy - Hoy Öregje - 137 méteres kőoszlop a sziget egyik nyúlványán, egyben a világ minden részéből ideérkező sziklamászók nagy kedvence: elsőként Chris Bonnington csapata hódította meg 1966-ban.

Ha a kikötőből a bájos Rackwick Glenen átvezető csapáson megy végig az utazó, elhalad egy szokatlan sziklasír, a Dwarfie Stone mellett is, mely vélhetően 5000 esztendős. Az Orkney-szigetek elzártsága és zabolátlan tájai a vadvilág paradicsomává teszik a Hoy-szigetet, melynek északi partja több mint 20 éve a Királyi Akadémia madárvédelmi rezervátuma.

Ahol Franciaország véget ér: Étretat

Étretat települése a franciaországi Dieppétől nyugatra és Le Havre-tól északra fekvő normandiai Alabástrom-parton található. Magas, fehérlő szirtjei, a Falais d'Étretat a franciák szemében éppoly ismertek, mint a doveri White Cliffs a britek számára.

Étretat a 19. század óta vonzza a művészeket és írókat. Victor Hugo imádta ezt a helyet, akárcsak Guy de Maupassant, aki le is telepedett a faluban, és, bár Courbet, Degas és Matisse egyaránt elzarándokolt ide, hogy megfesse a sziklákat, Étretat-t mégis Alphonse Carr, a Le Figaro főszerkesztője tette divatossá a párizsiak körében.

Legendás tájak: Normandia és Bretagne

Legendás tájak: Normandia és Bretagne

A nyugati szirt, a Falaise d'Aval a puha mészkövet formáló tengermozgás következtében mára roppant boltívként ível át a víz felett. Egy ösvényen felkapaszkodva lehet eljutni a csúcsra, ahonnan pazar kilátás nyílik a sziklaképződményekre, közöttük a híres l'Aiguille-ra. A keleti szirt, a Falaise d'Amont tetején kis kápolna épült, közelében egy emlékművel, amelyet két francia pilótának, Colinak és Nungesser-nek emeltek, akik 1927-ben elsőként kísérelték meg átrepülni az Észak-Atlanti-óceánt, és valahol az itteni partoknál zuhantak le.

Wales legszebb része: Pembrokeshire-part

A Pembrokeshire Coast Nemzeti Park Délnyugat-Wales szinte teljes partvonalát magában foglalja, beleértve a déli part mentén fekvő szigeteket, Skomert, Skokholmot és Grassholmot is, valamint a St. Bride-öböl északi földnyelvénél fekvő Ramsey-szigetet és a Caldey-szigetet, mely délebbre, Tenby közelében található.

Ide tartozik még a Daugleddau torkolatvidéke és a Preseli Hills körüli mocsárvidék egy része is. A pembrokeshire-i part menti túraútvonal 300 kilométer hosszú, de miután ennek bejárásához legkevesebb két hét kellene, a legtöbben inkább úgy döntenek, hogy az útnak csak kisebb szakaszait teszik meg gyalogosan.

A csipkés partvonalat és a drámai hatású szirteket, melyeknél fenségesebbet talán az egész országban nem találni, kis halászfalvak és kiterjedt, homokos partszakaszok tagolják. Ezt a sokszor barátságtalan és elszigetelt vidéket a több mint 50 várrom mellett a St. David-székesegyház is vonzóvá teszi, mely Wales legfontosabb egyházi műemléke. Nagy általánosságban elmondható, hogy a turisták három okból látogatnak ide: sétálni a part mentén, megismerni az élővilágot, illetve gyakorolni az olyan szabadtéri tevékenységeket, mint a szörfözés, vitorlázás, kenuzás, búvárkodás, horgászás, lovaglás, tengeri kajakozás és természetesen a sziklamászás.

Cikkünk az Alexandra Kiadó 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyve alapján készült. Képek: en.wikipedia.org, Finavon, Donarreiskoffer.