A magyarországi lengyelek zarándokhelye, a holtak falva, romfalu - ma már csak így ismerik, illetve ennyi maradt fenn az utókor számára az egykoron meseszerű településből, Derenkből. A szlovák határtól egy kilométerre fekvő hajdani kis falu emlékét mára csupán az épületek növények uralta maradványai, az elvadult fák és a poros utak jelzik, melyeken egy lélek sem jár, leszámítva azokat a kirándulókat, akik különös időutazásra vágynak.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Jósvafőtől északkeletre találod meg Szögligetet, melynek határából kavicsos út visz tovább az erdő irányába. Érdemes azonban letérned a Szád-várhoz vezető tanösvényre, mely a régi szekérúton halad. Ahogy fokozatosan távolodsz a várhegytől, hatalmas tisztáshoz érsz, majd hamarosan egy romos épületet pillantasz meg.
Derenkre érkezve a legtöbb túrázót furcsa érzés keríti hatalmába, mintha a senki földjén járna, hisz minden elhagyatott, csendes. Csupán épületmaradványok és az utat szegélyező gyümölcsfák jelzik, hogy valaha lakták ezt a mára kísértetiesnek tűnő helyet, melyet egyfajta szomorúság jár át. A kihalt táj az egykori Derenk emlékét őrzi, melyet ma csak úgy hívnak, a szellemfalu.
Derenk középkori kisközsége 1881 és 1945 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, 1950-ben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye része lett. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal határos, hegyekkel övezett, festői környezetben terül el. Amerre a szem ellát, égbenyúló sziklák magasodnak, melyek csúcsain még ma is ott állnak a hajdani Szád-vár romjai.
A falu lakossága a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt jelentősen megfogyatkozott, az 1711-es pestisjárvány következtében pedig csaknem teljesen elnéptelenedett. Néhány évig lakatlanul állt, csak 1717-től kezdődően érkeztek ide új családok, elsősorban dél-lengyelországi gorálok, akik valóságos lengyel szigetet hoztak itt létre. Derenk később a trianoni Magyarország egyedüli színlengyel községévé vált.
A település először 1920-ban került komolyabb veszélybe, mikor is főutcáján keresztül húzták meg a magyar-csehszlovák határt. Népszavazást rendeltek el, melynek alkalmával a szlovákokhoz nyelvileg közelebb álló lakosság mégis úgy döntött, hogy Magyarországhoz akar tartozni.
A falu sorsa ezután 1938-ban pecsételődött meg véglegesen, Horthy Miklós ugyanis eltökélte, hogy vadaskertet hoz létre a vidéken. Először Derenk határában létesített medvéskertet, majd fokozatosan megkezdte a község kiürítését.
Az épületeket munkaszolgálatosokkal bontatták le, a bútorokat, az építőanyagot, illetve a személyes holmikat pedig vonaton szállították az új lakóhelyekre. A legmegrendítőbb esemény mégis a templom lebontása volt, miután a település 1943-ra meg is szűnt.
Ma már csak az egykori iskola épületének romjai, a templom helyére épített kápolna, illetve a közelben lévő temető emlékezteti az erre járót, hogy egykor egy csodaszép településnek adott otthont a környék.
A hajdani lakosok és leszármazottaik hagyományőrzés céljából minden év júliusában megrendezik a derenki búcsút, hisz a település nem csupán számukra, de az egész magyarországi lengyelség szemében szimbólummá vált, az összetartozás jelképeként tartják számon.
A rendezvény főszervezője az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, mely 2003-ban a romfalut történelmi emlékhellyé nyilvánította, és felújítása is folyamatban van.
Az iskola épületét és a temetőt már sikerült rendbe hozni, előbbi falain belül egy állandó kiállítást is megtekinthetsz, miután az egykori faluban megtetted a különleges túrát. Ha többet akarsz tudni Derenk történetéről, Andrástanyán a Derenki Emlékházat sem szabad kihagynod.
Képek: www.orszagalbum.hu, SzPéter.
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
