Alig akad olyan hely Budapesten, melynek története ne szolgálna egy-egy érdekes momentummal vagy mulatságos anekdotával. A főváros következő, több évszázados pontjairól sem biztos, hogy mindent tudtál.

A cigánykirály palotája: Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum zárókövét maga Ferenc József császár és király ütötte a helyére 1896. október 25-én. Három ütést kell elképzelni egy millenniumi ezüstkalapáccsal.

Budapest legszebb helyei

Libegő »
Természeti »
Szívszorító »
Csillagnéző »
Romantikus »
Titkos alagút »
Rejtett bunker »
Eldugott helyek »

Aztán a zárókőről, nemkülönben a mögé helyezett alapítólevélről az egész monarchia megfeledkezett. Azt sem lehetett tudni, hová is koppintott őfelsége. Csak 1968-ban, a renoválás egyik pillanatában lelték meg a becses okiratot, mely annak idején Európa harmadik iparművészeti múzeumának méltó elhelyezéséről volt hivatott gondoskodni.

Az építészben Lechner Ödönt tisztelheti Magyarország, egy gavalléros botrányok között megőszült férfiút, aki az ősi magyar stílust vélte felfedezni azok között a perzsa és hindu motívumok között, melyeket oly bőséggel ontott az Üllői úti palotára.

Akadtak azonban, akik másként vélekedtek a pompás építmény cikornyáiról, a korabeli fő közvélemény-formáló, Tóth Béla például egyenesen a cigánykirály palotájának aposztrofálta az építményt. Később meg is bánta bősz ítéletét, azonban az épületet sokáig emlegették a gúnynéven.

15 meseszép hely Budapesten

15 meseszép hely Budapesten

Ahol veszedelmes verebek éltek: Erzsébet tér

Nagy durranásokat élt meg valamikor az Erzsébet tér, mely Albrecht főherceg, egykori magyarországi kormányzó és katonai főparancsnok engedelmével viseli ezt a nevet - némi megszakításokkal - 1858 óta.

Színházi épület is állt rajta, méghozzá az utolsó pesti német teátrum szögletes faalkotmánya, pótolandó a leégett másikat. Ami pedig a durranást illeti, az úgy kezdődött, hogy az ide telepített homoktűrő platánokon és vadgesztenyéken elszaporodtak a verebek. Felhőnyi seregekben tanyáztak az ágakon, és természeti törvényektől hajtva összevissza pecsételték a frissen átadott közparkot.

Ma már szinte elképzelhetetlen az a 19. századi rettegés, ami akkor ült ki a dámák arcára, amikor felrémlett előttük, hogy kényes toalettjükben el kell haladniuk egy-egy kiszámíthatatlan lombozatú fa alatt. Albrecht főherceg bizonyára megvétózza a pesti polgárok kérelmét, miszerint ide, az egykori vásártérre sétateret álmodjanak, ha megsejti, mekkora veszélynek teszi ki a nőtársadalmat.

Végül fegyverviselt veterán katonáknak kellett - városi rendeletre - beledurrantani az elszemtelenedett veréblombozatba, hogy tiszteljék a pesti nőt és annak minden - kitömött - kellékét, ha maguk alatt promenádozni látják. Így jöttek el a szeplőtlen idők az Erzsébet téren, amikor három krajcárért lehetett itt padot bérelni, és asszonyon folt nem esett.

A legszebb épületek, együtt: Vajdahunyad vára

Azt a nosztalgikus tombolást, amit a városligeti Vajdahunyad vára megjelenít, nevezhetnénk magyar építészeti eredetmítosznak is - ahogyan az ilyesmit a 19. század végén, az akkori millenniumi önkívületben elképzelték. A népszerű toronykavalkád afféle Hunor és Magor kőből, malterből, melynek romantikus bája, a stílusok bravúros egybehordása tízezreket ragad magával még ma is.

Az első változatot ideiglenes anyagokból húzták fel Alpár Ignác tervei alapján, és az ezredéves kiállítás történelmi pavilonjaként szolgált. Ám akkora sikere volt, hogy mikor ütött a lebontás órája, a nagyközönség ragaszkodása miatt - no meg az időközben itt elhelyezett mezőgazdasági kiállítási tárgyak megóvása érdekében - a kormány több mint hárommillió koronát szavazott meg a véglegesítésére.

Alpár most már örök időkre szóló matériából húzatta fel azt a sajátságos komplexumot, mely az akkori Magyarország legértékesebbnek tartott építészeti emlékeit másolta egybe.

Van itt jáki templom, segesvári bástya, brassói Szent Katalin-torony - kész múzeum román, gót és barokk stílusba befalazva. És persze az erdélyi vár tornyának lelkes kópiája, amiről végül a nép az egész építményt Vajdahunyad várának nevezte el.

Képek: www.orszagalbum.hu, M.Attila, Sziszkó, juhaszj, tulip, cseri7; hu.wikipedia.org Iparművészeti Múzeum szócikke, Uzo19.

Te melyik budapesti épületről vagy helyről tudsz valami különlegeset?

Cikkünk Kaiser Ottó és D. Szabó Ede Szerelmem, Budapest című könyve alapján készült.

Ez az album történelmi hangulatképek sorozata - Kaiser Ottó művészi képei egy-egy érdekes és vidám, máskor tragikus és felemelő történetet, neves személyiséget idéznek fel, D. Szabó Ede pedig utánozhatatlan módon festi meg az apró, ám annál láttatóbb erejű momentumokat, a magyar kultúra és történelem nagyjait. A szöveg atmoszférateremtő erejével, jellegzetes - jó kedélyű, néhol groteszk - hangnemével sikeresen adja vissza azt a jellegzetes budapesti miliőt, mely a 19. század végén, illetve a 20. század elején jellemezte az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejövő fővárost.

Kiadja az Alexandra Kiadó.
A könyv ára 4249 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.