
A Mexikói-völgyben, a Texcoco-tó déli partánál található Cuicuilco a térség egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, egyúttal a feltételezések szerint a völgy legrégebbi városa, melynek nagy részét még ma is megkövesedett vulkáni láva borítja.




A települést eredetileg gazdálkodók lakták, és nem volt több egyszerű falunál, szertartásainak és kézműves iparának köszönhetően azonban hamar kinőtte magát, igazi korabeli nagyvárossá, illetve fontos vallási központtá vált, amely komoly út- és csatornahálózattal, számos különféle épülettel, piramissal, teraszokkal, erődítményépületekkel rendelkezett.
A városban fénykorában a becslések szerint akár 20 ezren is élhettek. A település neve is vallási, rituális szerepére utal, a kutatók szerint ugyanis a Cuicuilco azt jelenti: a hely, ahol énekelnek és táncolnak. A virágzó települést végül egy vulkánkitörés, pontosabban a Xitle nevű tűzhányó pusztította el, amely a város nagyobb részét porig égette, ami pedig megmaradt, azt a vulkáni láva temette be.
Azok a lakosok, akik túlélték a kitörést, más településekre menekültek, és ott hagyományozták tovább kultúrájukat. Cuicuilco területe ezt követően is elhagyatott maradt. Ma mintegy 80 négyzetkilométeres területet borít be a láva, de a régészek több házat és vallásos épületet, többek között egy piramist és egy temetkezési halmot is viszonylag épen találtak meg, illetve a város ivóvízellátását biztosító rendszer részletei is kivehetők.
A régészek ma két zónára osztva kutatják a romokat, és számos projekt létezik jelenleg is az alapos feltárásra, valamint a lelőhely nagyközönségnek való bemutatására. Az itt fellelt használati és vallási tárgyak jó része egy múzeumban már ma is megtekinthető.
Mindemellett vannak kérdések, amelyekre a kutatók sem tudnak pontos választ adni, annál inkább azonban az összeesküvés-elméletek hívei, akiket már régóta foglalkoztat Cuicuilco rejtélye. A piramis, amit a láva alatt megtaláltak, a feltételezések szerint olyan modern, hogy nem lehet több kétezer évesnél, ugyanakkor a megkövesedett láva alapján a vulkánkitörés időpontját nyolcezer évvel ezelőttre becsülik. Mindezek alapján ilyen piramis nem is létezhetne.
A fantáziadús összeesküvés-hívők azonban ezt is az úgynevezett ősi asztronauta teóriával magyarázzák, amely szerint egykor idegenek látogattak el a Földre, hogy átadják asztrológiai, matematikai és építészeti tudásukat az akkori embereknek. A földi népek isteneknek hitték őket, ugyanakkor egyes vélemények szerint ezzel magyarázható az összes olyan földi építmény léte, mely jóval meghaladta korának technológiai tudását. Többek között Cuicuilco piramisáé is.
Képek: www.flickr.com, ChepeNicoli; antropologiayecologiaupel.blogspot.com.
Hiszel az ősi asztronauták elméletében?
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
