A Veszprém és Várpalota között, épp a Balaton-felvidék és a Bakony találkozásánál fekvő apró községet, Sólyt alig 470-en lakják, történelmi múltja és látnivalóinak tárháza azonban annál gazdagabb.

A települést már a honfoglalás előtt is lakták, nem utolsósorban pedig több történetíró szerint is határában zajlott le István és Koppány döntő csatája, ennek állít emléket a világ legnagyobb fakardjaként ismert, 13 méter magas Szent Kard-emlékmű is, mely Szent István prágai Szent Vid-templomban őrzött kardjának hatalmas, de pontos mása.

Energiapontok a bolygón

Az élet vize »
A nők völgye »
Legerősebbek »
Kozmikus hely »
Mágikus pontok »
Csodatévő erdő »
Világhírű helyek »
Csodatévő helyek »

A krónikák és oklevelek szerint a falu derék boráról és szép rétjeiről is híres volt, emellett olyan látnivalókat tudhat magáénak, mint a 64 éven át iskolaként is szolgáló katolikus templom, számos népi műemlék lakóház, vagy épp a papírmalom romja, mely 1790 és 1851 között a zirci apátság papírszükségletét elégítette ki.

A legérdekesebb azonban mind közül a helyi református templom, mely amellett, hogy az ország legrégebbi falusi temploma, az alatta talált rejtélyes leletekkel került néhány éve a figyelem középpontjába.

A titokzatos sólyi templom

Az ősi templomot feltételezhetően Koppány feletti győzelme után emelte István - ezzel egyidejűleg a települést királyi birtokká tette -, továbbá ez az egyetlen olyan templom, mely dokumentáltan a nevéhez köthető.

A templomban végzett ásatások során az eredeti alapokat is megtalálták, az idők során azonban ezekre barokk épületet húztak fel. Szószékét az 1775-ös dátum ékesíti, mindemellett egykor festett famennyezetet és míves karzatot tudhatott magáénak, ezeket azonban az Iparművészeti Múzeumba szállították.

15 gyöngyszem falu távol a világtól

15 gyöngyszem falu távol a világtól

A 2009-es ásatások során korabeli festmények nyomaira is rábukkantak, jóval izgalmasabb és titokzatosabb leleteket jelentettek azonban a padlózat felújítása közben felfedezett gyermeksírok, melyekben szinte teljesen ép, középkori csontvázakat találtak. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat kutatója, Rácz Miklós vezette régészeti feltárás egyik legnagyobb rejtélyét jelenti, hogy miért épp ide temették a megtalált csecsemőket, kisgyermeket, illetve tizenéveseket, mikor a falunak az 1600-as években már volt különálló temetője.

Nem csak gyereksírokat találtak

A gyermeksírok mellett azonban más furcsa leletek is megdöbbentették a tudósokat: egy nagyobb méretű sírt is találtak, melyben két felnőtt méretű csontváz feküdt, látszólag összeölelkezve - az egyik nem kinyújtva helyezkedett el, hanem összegörnyedve, lábait felhúzva, kezével átfogva a másikat.

Meglepő volt a régészek számára, hogy a halottakat nem a kor hagyományai szerint, kelet felé nézve, hanem nyugati irányban temették el, továbbá az is, hogy, bár korábban azt feltételezték, a csontvázak házastársak lehettek, az antropológiai vizsgálatok mást bizonyítottak. Utóbbiak szerint a sírba két, magas testalkatú, ötvenes évei körül járó férfit temettek, kiknek több ritka betegsége is volt, emellett több túlélt sérülés nyoma volt látható testükön.

Mindemellett csigolyáikon és koponyájukon vágásnyomokat találtak, melyek felvetik a kivégzés, pontosabban a lefejezés lehetőségét is. A sírt mindezek ellenére máig számos titok övezi. Egyrészt a régészek szerint egy ilyen kettős temetés nem jöhetett volna létre keresztény templomban, az elhelyezés pedig arra utal, hogy a testeket úgy dobták a gödörbe, kétséges ugyanis, hogy szándékosan fektették volna egyikük testrészeit a másikra.

Ha viszont bedobták őket, kérdéses, hogy miért helyezték volna levágott fejüket pontosan a nyakukra. A feltételezések szerint a kivégzés és a temetés akkor történhetett, mikor a templom elhagyatottan állt, és csupán juhokat tartottak benne - a török kiűzése előtti zűrzavaros időben helyezhették itt el a két férfit.

Kép: hu.wikipedia.org Sóly szócikke, Gornyo; www.orszagalbum.hu, Simonok; www.istentisztelet.net.