Az olcsó repülőjegyek és a filléres last minute utazások világában az ember hajlamos megfeledkezni saját hazájáról. Pedig Magyarország éppen olyan szép látnivalókkal büszkélkedhet, mint a környező országok, csupán fel kell fedezni őket. Mi megtettük, és el is áruljuk, mi az az öt csoda, amit feltétlenül érdemes legalább egyszer felkeresned!
A Tapolca és környéke alatt húzódó barlangrendszert a karsztvizek alakították ki az évezredek alatt - a város neve szlávul is épp hévizet jelent. A város hangulatos központja a Malom-tó, illetve az annak malomkereket hajtó, lezúduló vizét egybegyűjtő Kistó, legfőbb látványossága pedig a Tavas-barlang.
A történetét tekintve igen régi időkre visszanyúló Tapolca 1871-ben elvesztett városi rangját a bányászatnak köszönhetően nyerte vissza, ám ez nem csak áldás, hanem átok is volt egyben: a bányászat éppen a vizeket apasztotta el, így a Malom-tó és a Tavas-tó is utánpótlás nélkül maradt. Szerencsére a helyzet ma már sokkal jobb, így mindenképp érdemes megnézni a barlangokat a városban, majd gyönyörködni a tapolcai forgószínpadnak is nevezett lélegzetállító körképben, mely a várost körülvevő tanúhegyeknek köszönhető.
A mindig is túlzó megnevezésekkel operáló magyar kartográfia e kivételes esetben kicsinyítően fogalmaz. A hegységnek nevezett pilisi dombok e természeti tüneményét kis szakadéknak nevezni. A Rám-szakadék azonban ennél jóval több: torokszorító, embert próbáló képződmény. Félelmetesen gyönyörű - a kifejezés szó szerint vett értelmében.
Egy forrás vize szalad lefelé benne, a Dunába tartó szelídebb Malom-patak vizébe. A vad és mély völgybevágás zúgókon át sodró vizében kell felfelé lábalnia annak, aki be akarja járni. És a megpróbáltatások csak fokozódnak.
A felső szakasz valósággal a túrázóra borul, és a patak zúgói is vízesésekké magasodnak - némelyik közülük a hét méteres magasságot is meghaladja. Egyszer az életben azért végig kell menni rajta - mindenkinek!
Gödöllő kincse az egyetemváros, illetve a városhoz tartozó Máriabesnyő kegyhelye mellett az önmagában is világszámnak számító Grassalkovich-kastély. Grassalkovich Antal 26 évesen szerzett bárói, majd 11 évvel később grófi rangot magának. A főváros körül, a törökök utáni tisztázatlan állapotokat és a pusztulást kihasználva, lassacskán egységes birtokrendszert vásárolt magának.
Ennek központjaként látott hozzá gödöllői főhadiszállásának kiépítéséhez, majd 1751-re nagyjából el is készült vele - máig beszélik azt a valószínűleg csak legendának számító történetet, hogy Erdélyből hozatott sóval hintette be az utat, hogy a vendégül hívott Mária Terézia szánkóval járhassa be a birtok látványosságait.
Később kastélytemplom, lovarda, istállószárny, sörház és narancsház épült az addig háromszárnyas, U-alakú épülethez, mellyel megszületett a barokk kastélyépítészet új stílusa, amit máig gödöllői stílusnak neveznek a határokon túl is.
Hollókő a Világörökség oltalma nélkül sem menekülhetett meg az örökkévalóságtól. Tinódi Lantos Sebestyén egyik legszebb históriás éneke, A Budai Ali basa históriája egyszer és mindenkorra halhatatlanná tette várának történetét.
Később, ahogy emlékeit a kis falu kezdte ékszerként viselni, rohamos gyorsasággal vált kultúrtörténeti érdekességből a régió, az ország, végül az egész világ csodált kincsévé. Hazánkban az elsők egyikeként, 1887-ben vált a Világörökség részévé.
A település történelmi része, a várhegy alatt meghúzódó ófalu területén semmi sem bolygatta az eredeti faluszerkezetet.
Szinte automatikusan alakult múzeumfaluvá a terület, miközben a hétköznapi élet sem hagyta el. A házak különféle néprajzi, helytörténeti, foglalkozásköri gyűjteményeknek adnak otthont, egy részük pedig emlékház, vendéglő lett. A pár száz lakó emellett a környező kisparcellákon folytatja a hagyományos szőlőművelést is.
A karsztok működési elve szerint a fennsíkos hegytető kiterjedt felszínére hulló csapadék nyomtalanul eltűnik: a talaj beomlott természetes kútjai, víznyelői, a töbrök és dolinák gondoskodnak erről. A víz a levegő széndioxidját feloldva savas lesz, ez az enyhe sav pedig apránként oldja a mészköves, üledékes talajt. Munkája közben a víz így megdöbbentő méretű barlangrendszereket alakíthat ki. A Szilvásvárad melletti hegy belsejében legalábbis ez a helyzet. Ám a hegy lábánál, a hegyalja szoknyafodraiban, körös-körül előtörve súlyos lesz számára a teher, lerakja hát. Az oldott mészkő finom mintázatban folyamatosan lerakódik, így laza kőszövet marad a forráspatakok felső szakaszán.
A víz maga építi medrét, zuhogóit, vízesésfalait. Pontosan ez történt Szilvásvárad határában, a Szalajka-völgyben a Szalajka-patakkal is - bár egy kicsit az ember is besegített. Így a végeredmény nemcsak szép, de hasznos is: a Fátyol-vízesés csodájának létrehozásán túl a pisztrángnevelés feladatait is megoldja.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
