Hallottál már a mátranováki fanyüvőről? Vigyázz, ha errefelé kirándulsz!
A Salgótarjántól 25 kilométerre fekvő, Nógrád megyei Mátranovák tökéletes hely a kiránduláshoz, kedves, hegyvidéki település, számtalan természeti és kulturális látnivalóval.
A helyi legendák azonban nemcsak a múlt értékeiről szólnak: arra is figyelmeztetnek, miért nem árt vigyázni sötétedés után.
Sok a látnivaló
Mátranováknál több természetvédelmi terület is található, a bányatelepen idős fasorokat csodálhatsz meg, a Cserkész-kút nevű forrás környékén védett erdőket, a déli hegygerincen pedig az úgynevezett Fehérszéket, melynek riolittufájában szenesedő famaradványokat is találni.
Mindemellett a környék geológiai adottságait és élővilágát bemutató Faluhely Majort sem szabad kihagyni, épp úgy, ahogy a Bányász Emlékházat, a kézművesek és iparosok műhelyeit, valamint a római katolikus templomot is érdemes megnézni egy itt megtett kirándulás során.
A helyiek szerint azonban ajánlatos mindezt nappali fény mellett megejteni, különös tekintettel az erdei kirándulásokra, a fák oltalmában ugyanis él valaki vagy valami, amivel jobb nem találkozni.
Rejtélyes alak járja az erdőket
Az úgynevezett mátranováki fanyüvő a legjobban dokumentált magyar kriptid, létezését pedig nemcsak a helyi legendák, de a számos észlelés is igyekszik alátámasztani.
A furcsa lény először az 1980-as években tűnt fel a falu melletti erdőkben, a mátranovákiak pedig sokáig ijesztgették a gyerekeket a róla szóló mesékkel, illetve azóta is többen tanácsolják a kirándulóknak, hogy ne bóklásszanak mélyen a rengetegben, különös tekintettel a sötétedés utáni órákra.
Az internetes körökben nyüvinek is becézett fanyüvővel kapcsolatos tapasztalataikat több tucatnyian osztották meg különféle fórumokon, a lény leírása pedig minden esetben megegyezett. Eszerint egy emberszerű, magas alakról van szó, aki azonban görnyedten vagy négykézláb is képes rendkívül gyorsan haladni, testét csomós, barnával tarkított, fehér szőr borítja, karja pedig különösen hosszú, a térdéig is leér.
Arca sötét, és egy ősemberéhez hasonló, szeme nem bírja az erős fényt, emellett főként az éj leple alatt jelenik meg. Azok szerint, akik látták, igen félénk, inkább kíváncsi, nem pedig harcias, támadásra kész. Az állatok maradványaiból ítélve hússal is táplálkozik, emellett képes a fákon is közlekedni.
Nevét azonban közvetve mérete és ereje után kapta: a furcsán és magasan kettétört fákat gyakran azonosítják nyomaival. Állítólag a mátranovákiak nem szívesen beszélnek róla, ugyanakkor szinte mindenki hallott a lényről. Sokan úgy tartják, hasonlóan Nessie-hez, a Loch Ness-i szörnyhöz, egy ősi lény fennmaradt példánya lehet, míg mások szerint ember, aki valamilyen rendellenesség miatt száműzetett az erdőbe.
Képek: www.orszagalbum.hu, DonPipi, szekrenysor, katamanó.
Szerinted van alapja a meséknek?
