
Szelíd lankák, lejtők és virító szénakazlak szegélyezik a kanyargós utat, ahogy az utazó észrevétlenül eléri a Palócföld határát. A hazánkra és Szlovákiára kiterjedő tájegység behatárolása a 19. század óta problémás.



Az általános nézet szerint a palócság elterjedése a Duna-Tisza közétől észak felé húzódik az Alföld és a magyar-szláv nyelvhatár között. Magában foglalja a Mátrától és a Bükktől északra elterülő térséget, valamint a Nógrádi-medencét és az Ipoly-völgyét.
Ahogy a Palócföld kiterjedése, úgy a népesség eredete is megosztja a néprajzkutatókat, mégis van azonban olyan közös szál, mely a palócokat összefűzi, ez pedig a népművészet közös eredete, a nagycsaládrendszert tükröző településszerkezet, a közös nyelvjárás és a katolikus vallás.
A palócok a néprajzkutatók szerint derült, vidám kedélyű emberek, erkölcseikben tiszták, szorgalmasak és dolgosak, ugyanakkor büszkék és önérzetesek, a fiatalokat pedig a tüzesség, hevesség, pajkosság és lobbanékonyság jellemzi, ha kell, igazukat véres verekedés árán sem engedik. A mulatságokban kedvük szilaj, emellett jellemző rájuk a duhajkodás is.
A jó palócok őrzik is értékeiket: 1987-ben Hollókő elnyerte az UNESCO Világörökségi címét, de bármelyik apró településen is járjon az ember, egészen biztos, hogy szépen karbantartott tájházzal, büszkén hordott népviselettel, élő hagyományokkal találkozhat szerte Palócországban, mely emellett gazdag természeti értékekkel is büszkélkedhet.
Itt van például a gyógyhatású mátraderecskei mofetta, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, az egerszalóki hőforrás és sódomb, a noszvaji kaptárkövek, vagy éppen a környék pompás vármaradványai, mint a siroki, a somoskői, a salgói, a boldogkői vagy akár a regéci.
Recsk, a csöppnyi település, mely korábban a magyar Gulagként szerzett magának meglehetősen kétes hírnevet, az egyik legjobb úti cél a palóc kultúra megismeréséhez. Vidám népi muzsikát és énekszót sodor a kirándulók felé a szél, ahogy közelednek a fehérre meszelt, faoszlopos tornáccal és pirosló muskátlikkal díszített tájház felé. Az udvaron bordó szoknyát, fehér kötényt és ingvállat viselő asszonyok kapaszkodnak össze, ruhájukat csak színes kendőik és pompás főkötőik díszítik, miközben a szalagok meg-meglebbennek az éneket kísérő mozdulatokra.
Az 1910-ben épült tájház az ország egyik legrégebbi ilyen jellegű épülete. Hagyományos, hármas elrendezésű lakóhelyiségeiben - ház, pitvar, kamra - mára a térség népművészetét és használati eszközeit bemutató kiállítás kapott helyet. A szép fekvésű Kazárt szintén érdemes meglátogatni.


Míg a tájházban a finom palóc gasztronómia, a zene és tánc jellegzetességeibe pillanthatsz be bele, a másik sarkon megismerheted az egykor itt élő parasztság hétköznapjait: a Kézművesházban a csipkekészítést, a Bányászházban a környék bányamunkásainak életét.
A rimóci főkötőmúzeumban, mely egy szépen felújított parasztházban kapott helyet, az egész palócságra jellemző fejdíszeket nézheted meg, a szomszédos Terény csipkemúzeuma pedig az aprólékos gonddal készült kézimunkáiról nevezetes. Ha szívesen megismernél még néhány vicces, pajkos nevű települést, kattints ide!
Jártál már Palócföldön?
Ha kíváncsi vagy a világ felejthetetlen, ember és természet alkotta csodáira, bolygónk kultúráinak sokszínűségére, a legérdekesebb hazai helyekre és városi kincsekre, valamint a különleges látnivalókkal kapcsolatos hírekre és újdonságokra, a Világjáró Magazinban tökéletes útitársra lelsz. A turistacsalogató írások, a programajánlók, a látványos képek, az izgalmas időutazások és útinaplók inspirációt adnak a barangoláshoz, de közreműködésükkel akkor is bejárhatod a világot, ha ki sem lépsz a szobából.| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |

| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |

