Ez a 3 legcukibb magyar falunév: viccesek, és aranyosak is

Íme, három különös és vicces névvel megáldott magyar falu, melyet meglátogatni is érdemes.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Pajzánnak tűnő vagy vicces nyelvi megoldásokról korábban is beszámoltunk már a magyarországi településnevekkel kapcsolatban. A következő nevek is mulatságosak, ugyanakkor hangzásuknak köszönhetően bájosak is.

Tátika várának romjai Bazsi határában

Ráadásul a fekvésük is gyönyörű, így tökéletesek egy őszi sétához vagy kiránduláshoz.

Bazsi

Hévíztől 20 kilométerre, Zala és Veszprém megye határán, a Bakony délnyugati részén fekszik a bájos nevű település, határánál húzódik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A régészeti leletek tanúsága szerint a környék már az őskorban és az ókorban is lakott volt, véglegesen pedig a honfoglalás környékén népesedhetett be. Nevét személynévből eredeztetik: bár mai szemmel alighanem mindenkinek a Balázs becézett alakja jut eszébe róla, az 1249-es oklevelekben Bosoy, később, 1409-ben Base néven emlegetik.

A középkorban a falu nem a mai helyén állt, hanem feltehetőleg Szentberek területén, ezt a régi település templomának maradványai bizonyítják. A faluban egyébként a két legfőbb nevezetesség a Nagyboldogasszony római katolikus templom és a Fogadalmi kápolna, de arról is híres, hogy itt született Simon István költő, és Berzsenyi Dániel is itt írta Búcsúzás Kemenesaljától című költeményét.
Mindemellett a falu határában magasodik a híres Tátika-rom is.

14 gyöngyszem falu távol a világtól

Nézegess képeket!

Elolvasom

Röjtökmuzsaj

A Sopron-Fertődi kistérségben, Soprontól délkeletre, mintegy 30 kilométerre található a különleges nevű község, Röjtökmuzsaj. A település eredetileg két különálló faluként létezett, csak 1928-ban egyesítették Röjtököt és Muzsajt. Előbbit 1265-ben, utóbbit pedig 1232-ben említik először a középkori írásos emlékek.

A lakosság szinte teljes egészében római katolikus vallású, és őrzik is a valláshoz kötődő hagyományokat: a röjtökmuzsaji kegyhelyhez kapcsolódik a Mária-keresés hagyománya, amikor is Kisboldogasszony előestéjén a környéken élők éjszakába nyúló körmeneten vesznek részt, melynek során énekelnek és imádkoznak a Mária-szobornál.

Még egy különleges magyar falu, gyönyörű névvel

Zengővárkony neve, bár nem mondható viccesnek, hangzása révén is magában hordozza a természet szépségeit és a különleges falu csodáit. Nézd meg a videót!

A római katolikus templom épületén túl - mely búcsújáró hely - érdemes megnézni a Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastélyt is, mely korábban a Széchenyiek udvarháza volt. Az épületet 1770 körül a Felsőbüki Nagy-család kastéllyá alakította, majd 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átépítette. Később, 1925 környékén Versegi Nagy Elek az egész kastélyt korszerűsíttette, és a parkot is újjáalakíttatta.

Röjtökmuzsaj temploma
Ököritófülpös légifotón

Ököritófülpös

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközség a Mátészalkai kistérségben, a Szatmári-síkságon fekszik. Ököritó eredetileg egy határrész neve volt, ebből vált településnévvé: olyan helyet jelentett, ahol az ökröket itatták. 1908 és 1950 között Szatmárököritó volt a hivatalos elnevezés a megyére utalva, 1950-ben azonban összevonták a három szomszédos települést, Ököritót, Fülpöst és Mácsát, így született Ököritófülpös.

Az utótag, Fülpös neve egyébként a Philippus személynévből származik, a falu ugyanis a középkorban a Kölcseyekkel rokonságban álló Fülpösi család tulajdona volt. A fülpösiek büszkesége az 1834-ben épült klasszicista református templom, Ököritón pedig 1804-ben építették fel késő barokk stílusban a helyi református templomot.

Képek: www.orszagalbum.hu, gilmur, juhaszj; okoritofulpos.hu. 

Szerinted melyik a legaranyosabb magyar falunév?

Ezt is szeretjük