A délnyugat-franciaországi Montségur páratlan természeti környezete és regénybe illő látványa sötét titkokat és tragikus történetet őriz. Az 1207 méterrel a tengerszint fölött fekvő hegycsúcs, melyet az ország kulturális minisztériuma 1962 óta kiemelt történelmi emlékként kezel, igazi kuriózum a középkor vagy épp a misztikus történetek szerelmeseinek.
A meredek sziklaszirt egy maroknyi katolikus lázadó utolsó erőssége volt.
Egy dél-franciaországi ostrom 1244 márciusában véget vetett a katar eretnekmozgalomnak, mely a pápa és a francia király bosszúságára szakított a katolikus egyházzal.
A Languedoc-Roussillon vidékén emelkedő, 1200 méter magas sziklaszirten álló Montségur vára volt a katarok központja, utolsó erőssége és mintegy ötszáz-hatszáz ember otthona. A környező hegyekre és völgyekre pazar kilátást nyújtó, meredek sziklán magasodó vár bevehetetlennek tűnt.
Amikor a királyi csapatok 1243-ban megtámadták, a katarok tíz hónapig ellenálltak, mielőtt megadták magukat. Ekkor kérlelhetetlen választás elé állították őket: vagy megtagadják hitüket, vagy elevenen elégetik őket. Több mint kétszáz férfi és nő választotta azon a tavaszi napon a máglyahalált.
Az erőddel kapcsolatban a középkorban szárnyra kapott az a legenda, miszerint falai között őrizték a Szent Grált, a kataroknak ugyanis az ostrom közben különös, misztikus kinccsel sikerült átlopózniuk az ellenség vonalain.
Mivel ennek eredetét azóta sem sikerült azonosítani, máig számos spekuláció kering a történet kapcsán, a várat pedig előszeretettel nevezik a Szent Grál kastélyának. Ezt többek között az 1200 és 1210 között keletkezett Parszifál című eposszal is igyekeznek alátámasztani, mely a Grált őrző várként Monsalvat-ot jelölte meg, melynek hangzása hasonlít a Montségur-ra, jelentése pedig ugyanaz: biztonságos hegy.
A katar erődből mára mindössze a francia csapatok által emelt jelenlegi vár falain kívül elhelyezkedő néhány lakóház alapjai maradtak fenn. A vár vastag, zömök falai mintha a sziklából nőttek volna ki, magukba szívva a kietlen tájon az erős napfényt. Montségur faluból gyalogösvény vezet a várhoz.
A vártoronyból kiindulva körül lehet járni a falakat, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik egy messze, lent elterülő falucska háztetőire. A sötét idők emlékét a vár környékén számos látnivaló őrzi, közöttük a Montségur lábánál található sztélé, mely az egykori halotti máglya helyét jelzi.
A sziklás talajon szanaszét hevernek a hegycsúcs alatt húzódó Roc de la Tour nevű teraszos fennsíkról a vár falára kilőtt lövedékek, a hegycsúcs közelében pedig megtalálhatók azoknak a lakóházaknak a romjai is, melyekből a családok az erőd falai mögé menekültek. Bár nem ezen időszakhoz kötődik, a látogatók előszeretettel keresik fel a falu egytermes régészeti múzeumát is, ahol a területén talált újkőkori szerszámokat lehet megtekinteni.
Mivel Franciaország déli részén a nyári hónapokban nagy a forróság, érdemes április és május, valamint szeptember és október környékén idelátogatni. Az Ariege vidékén, a Keleti-Pireneusokban lévő Montségur Lavelanet-től 19 kilométerre délre fekszik. A legközelebbi nagyobb város Foix, Lavelanet-től nyugatra. A Montségur faluból a hegycsúcsra vezető ösvény nagyon meredek, 35-40 percet vesz igénybe. Júliusban és augusztusban naponta indul csoportos idegenvezetés, májusban és júniusban, illetve szeptemberben csak hétvégén és ünnepnapokon.
Cikkünk a Geographia Kiadó Életre szóló kalandok - 500 lélekemelő utazás a világ körül című könyve alapján készült. Képek: commons.wikipedia.org.
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
