A hatalmas sziklák kettéhasadt és darabjaira hullott falai között húzódó, mély völgyek az évezredek során otthont és menedéket épp úgy jelentettek, mint félelmetes vidéket vagy épp a hiedelmek legendás, földöntúli lényei számára búvóhelyet. Egy azonban biztos: a kanyonok és szurdokok a természet erejének legkáprázatosabb példái. A következő négy a legszebbek, ugyanakkor a legfélelmetesebbek közé tartozik.
A világ leghíresebb szurdoka kétségkívül az amerikai Colorado-folyó által kivájt Grand Canyon, melynek megalkotására mintegy hat millió évet szánt a földanya.
Az Arizona állam északi részén található kanyon nem a legmélyebb hasonló földrajzi képződmény, ám a maga 446 kilométeres hosszával és átlagosan 16 kilométeres szélességével mindenképp a legnagyobbnak számít.
A nagyrészt a Grand Canyon Nemzeti Park területén fekvő szurdok védetté nyilvánítását egyik legnagyobb rajongója, a kanyont az egyik legszebb természeti csodának tartó egykori amerikai elnök, Theodore Roosevelt kezdeményezte a 20. század első felében. 1919. február 26-án ennek alapján létrejött a nemzeti park, 1979-ben pedig a terület az elsők között került fel az UNESCO Világörökség listájára.
Bár így is több millió látogatót vonz évente, az amerikaiak, hogy még vonzóbbá tegyék a kanyont a turisták számára, 2007-ben átadták az Égi séta elnevezésű üvegpadlós kilátót, mely 20 méterrel nyúlik be a kanyon fölé. A rajta való lépések garantáltan megremegtetik még a legbátrabbak lábát is, azonban a látvány innen semmihez sem fogható.
A részben a kőzetmozgások eredményekét létrejött, Nepál és Tibet között elterülő kősivatagos szurdok felejthetetlen látványáért az ősi Kali Gandaki-folyó is sokat tett, mely bevésődve a két hatalmas, 8000 méteren felüli csúcs, az Annapurna és a Dhaulagiri közé létrehozta a Föld közel legnagyobb hasadékát, mely több ponton eléri a hat kilométeres mélységet, és számos helyen szurdokká szűkül össze.
A folyó még a Himalájánál is idősebb, különleges voltához mindemellett az is hozzájárul, hogy olyan látványt kelt, mintha rossz irányba folyna, a tibeti nagy fennsíkról ugyanis egyenesen a magasabb hegyek irányába tör utat magának, útja végén egyesülve a Gangesszel.
A pusztítás, halál és megújulás istennője, Káli után elnevezett folyót szentként tisztelik, és fontos szerepet játszik a helyi temetkezési szokások terén is. A völgy elhelyezkedése sem mindennapi: északi végén a folyó hűvös sivatagon vág át, míg a déli részen szubtrópusi erdők várják.
Európa leghosszabb szurdokvölgye, a hegyi folyó, a Tarraiosz által kivájt Samaria-szurdok Krétán, a Lefka Ori-hegységben található, mely terület a sziget egyetlen nemzeti parkjának számít. A mondák tömkelegét őrző és hajdan a görögök menedékeként szolgáló szurdok bejárata az Omalos-fennsíkról nyílik, legkeskenyebb, három méteres részét, az úgynevezett Vaskaput 300 méter magas sziklák fogják közre, de van, ahol a sziklafalak magassága az 1200 métert is eléri.
Számos mese szól a szurdokban élő tündérekről és manókról, emellett a görög mítoszok szerint a titánok egyike is Kréta szigetén élt, és késével ő hasította ki a hegyekből a szurdokot. Más legendák úgy tartják, a krétai születésű Zeusz is az egyik hegycsúcson helyezte el trónját. Egy krétai utazás során a szurdokban tett túra kihagyhatatlan élmény: a 16 kilométeres távot négy-nyolc óra alatt lehet teljesíteni, a végcél, egyben a szurdok kijárata pedig nem más, mint a Líbiai-tenger.
Peruban található a világ egyik legmélyebb szurdokaként számon tartott, a Grand Canyonnál kétszer mélyebb Colca-kanyon, melynek esetében a hegycsúcstól az alján haladó, 10-30 méter széles Colca-folyóig csaknem 3400 méter a szintkülönbség - legmélyebb része járhatatlan, így a turisták számára az a pont jelenti a legnépszerűbb úti célt, ahol a kanyon völggyé alakul.
A hegyek monumentális látványán túl az inka időkből fennmaradt teraszos földművelés hagyományai is hozzájárulnak a táj varázsához, nem beszélve az úgynevezett kondoros kilátóról, ahol addig nem tapasztalt közelségből szemlélheted meg az Andokban köröző, három méter karfesztávolsággal rendelkező védett, speciálisan itt előforduló kondorkeselyűket.
A tüzek völgyeként, illetve az inkák elveszett völgyeként is emlegetett kanyont csak az 1930-as évek elején fedezték fel, köszönhetően az Amerikai Geográfiai Társaságnak. Sokan úgy vélik, a kanyonnak a világ hét természeti csodája között lenne a helye.
| Nyerj izomstimuláló alakformáló övet! |
| Nyerj WAMP táskát és WAMP figurát! |
| Nyerj páros belépőt a Borfesztiválra! |
| Nyerj sztriptíz-aerobik DVD-t! |
| Botrányos kép! Diana hercegnő, ahogy sosem láthattad |
| Titkos bunkerek Magyarországon |
| Tragikus hirtelenséggel elhunyt a népszerű színész |
| Rejtélyes találmányok, melyeket máig nem ért a tudomány |
| Help desk munkatárs |
| Banki Tanácsadó |
| Számviteli ellenőr |
| Marketing szakember |
| Kapcsolati munkatárs |
| Pénzügyi Kontroller |
