Az emberi elme határtalan fantáziája a számára megmagyarázhatatlan és félelmet keltő jelenségeket gyakran tulajdonítja földöntúli erők munkájának, elég csak az egyes nemzetek mitológiájának összetettségére vagy épp a népi hiedelemvilágra gondolni. A következő négy ördögi hely esetében sincs ez másként. Bár a természet vagy épp az ember formálta őket ilyenné, furcsa megjelenésük és sajátos történetük révén nem véletlen, hogy távolabbi, olykor ijesztő képzettársításoknak is teret engednek.
Szerbia déli régiójában, a Radan-hegység lábánál helyezkedik el az ősi hiedelmek nyomán Ördögvárosnak keresztelt különleges földrajzi képződmény, mely jellegzetes domborzati formái és kőtornyai miatt az egész világon ritka természeti jelenségnek számít.
A kiterjedt területet 1959 óta kiemelt fontosságú természeti értékként őrzik, a körülötte keringő rémhistóriák pedig a régió folklórjának fontos részét képezik. Bár a földből kiemelkedő, összesen 202 darab, vastagságát és magasságát tekintve 2-15 méteres kopár földalakzat az évszázadokon át tartó erózió eredményeként, az andezit-, agyag- és homokkőrétegek egymásra rakódása által jött létre, az ősi hiedelmek szerint kővé változtatott emberek maradványait, egy réges-régen elátkozott násznép tagjait őrzik, akik ittak az ördög által megmérgezett forrásból, melytől a korábban hithű helyiek erkölcsi ítélőképességük tekintetében igencsak összezavarodtak.
Az oszlopszerű képződménycsoport az albán nyelven vér jelentésű Dake városától nem messze fekszik, ami csak tovább fokozza a helyet körüllengő nyomasztó légkört, csakúgy, mint a vidéken üresen tátongó, elhagyatott bányaüregek.
A Wyoming északkeleti részén magasodó Ördögtorony a világ egyik legkülönösebb geológiai képződménye, egyben az Amerikai Egyesült Államok megbecsült nemzeti kincse. A több mint 380 méteres kopár kőhegy vészjóslóan emelkedik a több mint ötszáz hektárnyi sík terület fölé, kietlen, vöröses-sárgás szirtjei pedig több mint 160 kilométerről, szabad szemmel is jól láthatók.
A felfelé elvékonyodó, lapos tetejű természeti képződmény a geológusok feltevései szerint egy közel ötvenmillió évvel ezelőtt itt állt, működő vulkán része lehetett. Ma látható jellegzetes, sokszögletű bazaltoszlopait egykor a láva, illetve a lábánál kígyózó Belle Fourche-folyó sodrása formálta. A szédítően magas toronyhoz több indián legenda is kapcsolódik, melyek többek között arról is beszámolnak, hogy a függőleges vonalak egy feldühödött medve karmolásainak köszönhetőek, aki két, a hegyre menekülő kislányt üldözött.
Az Ördögtorony mára kihívást jelentő sziklaszirtjei miatt elsősorban a kalandvágyó hegymászók, a lábánál elterülő gazdag növény- és állatvilág révén pedig a természetjáró családok kedvelt úti célja lett.
Berlin második legmagasabb pontja a Teufelsberg, vagyis az Ördöghegy, mely a II. világháború pusztításainak elrettentő emlékét őrzi. A mesterséges úton keletkezett magaslatot maguk a németek építették a főváros 1945-ös ostromát követően a lebombázott és összedőlt berlini épületekből keletkezett törmelék felhalmozásával. A 114 méteres, fűvel borított hegy felszíne alatt azonban nem csak világháborús romok lapulnak.
Történészek feltételezései szerint ugyanis a város nyugati felén álló, ember alkotta hegy gyomrában egy, a háború kitörése miatt befejezetlen katonai iskola épületei is rejtőzhetnek. Az évtizedeken át zajló törmeléklerakás befejezése után a több mint húszmillió köbméter sittből álló hegy felszínét termőtalajjal borították be, és facsemetékkel ültették tele, így kialakítva egy természetes módon létrejött hegy benyomását. Kiváló földrajzi elhelyezkedése miatt a csúcsán emelt épületek először katonai lehallgatóállomásként teljesítettek szolgálatot, később repülőirányító toronyként működtek, a háború vége óta azonban kihasználatlanul magasodnak a fák között.
Az azóta zöldellő erdőkké vált domboldalakon a város mára sípályát és kilátót emelt, így annak ellenére, hogy szomorú történelmi eseményekre emlékezteti az idelátogatót, az Ördöghegy közkedvelt kirándulóhellyé vált.
Az 1230-ban épült Teufelsbrücke, azaz Ördöghíd volt az első fahíd a svájci Reuss-folyó vájta völgy fölött, mely összekötötte a Schöllenen-szoros északi és déli oldalát. A kezdetleges hidacskát a helyieknek csak nagy nehézségek árán sikerült megépíteniük az időjárás és a vad folyó romboló ereje miatt. Később egy masszív kőhíddal helyettesítették, ami azonban az 1799-ben itt zajló napóleoni háborúk során jelentősen megrongálódott, és járhatatlanná vált, 1888-ban pedig egy heves vihar következtében végleg elpusztult - egykori helyére már csak a bal parton megmaradt alapkövek emlékeztetnek.
A régi építményen és a szoroson azonban a népi hiedelem és babonák szerint ma is átok ül. A monda szerint az első hidat ugyanis az ördög építette, megígérte ugyanis az embereknek, hogy segít hidat emelni, ha cserébe megkapja annak a lelkét, aki elsőként átkel rajta. Amikor a híd elkészült, a helyiek egy kecskét hajtottak rá. Az ördög látva, hogy becsapták, dühében egy hatalmas sziklát hajított a szorosba, hogy szétrombolja a hidat.
A ma is látható, több mint kétszáz tonnás, Ördögkőnek keresztelt sziklát 1977-ben egy autópálya-építés miatt arrébb mozdították eredeti helyéről, amit a helyiek máig rossz ómennek tartanak.
Képek: wikipedia.org, BokicaK; wikipedia.org, Parpan05.
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
