Egykor dolgos, egyszerű emberek élték mindennapjaikat ezeken a településeken. Senki nem gondolta, senki nem akarta, hogy világhírre tegyenek szert, az pedig még legrosszabb álmaikban sem szerepelt, hogy tragikus események nyomán válik ismertté a hely, ami az otthont, a nyugalmat és biztonságot jelentette számukra. A hosszú évek alatt felépített értékek a víz martalékaivá váltak, ezzel lakhatatlanná téve a környéket. A vízből itt-ott kilátszódó épületek szívfájdító eseményekre emlékeztetik az arra elhaladókat.
Bözödújfalu, a Küsmöd-parti település, mely Erdőszentgyörgy közelében fekszik, mára a romániai falurombolás jelképévé vált. A településről szóló első írásos emlékek 1566-ból származnak, az évszázadok alatt pedig történelmi hagyományaikat megőrző, sokszínű vallásos közösségként váltak ismertté a falu lakói, akik közül a még ma is élők és leszármazottaik minden év augusztusának első napján falunap keretén belül szerveznek találkozót.
Az emberi és kulturális értékek miatt is óriási veszteség, hogy 1988-ban Ceausescu a víz fogságára ítélte a falut. Eredetileg - az akkori vezetés állítása szerint - a katasztrófát okozó víztározó építése árvízvédelmi indíttatású volt, ami Bözödújfalu védelmét szolgálta volna, azonban mindenki tudta, mi áll a háttérben.
A tóból kísértetiesen kimagasló, egykori templom megdöbbentő látványt nyújt az idelátogatóknak, szomorú mementójául szolgálva a sötét évtizedeknek. A tóparttól nem messze időtálló bűnjelként egy rozsdásodó, a falurombolásban részt vett dózer áll.
A Földközi-tenger törökországi partjainál fekvő Kekova sokáig gazdag, önálló településként működött, és i.e. 42-ig a rómaiak területfoglalásainak is ellenállt, hiszen az utolsó általuk elfoglalt településként tartják számon. A rómaiak körében kedvelt hely lett, ennek bizonyítéka, hogy számos színházat és palotát építettek határain belül. A legendák szerint azonban épp ez lett a veszte, ugyanis az istenek nem nézték jó szemmel a rómaiak hedonista életvitelét, ezért egy földrengéssel véget vetettek a paradicsomi életnek.
A csapás végzetes károkat okozott: Kekova egy részét porig rombolta, másik felét pedig a tengerbe süllyesztette. Mára a turisták által kedvelt látványossággá vált, hiszen a szárazföldön még mindig láthatók az ókori fürdők romjai, de a rómaiak által épített erőd is megmaradt az utókornak, mely mellett egy kastély falain belül színházat alakítottak ki.
A tenger áttetsző kéksége révén pedig alámerülés nélkül is megcsodálhatók az ókori élet maradványai, láthatók az egykori utcák és a házak romjai is. Az elsüllyedt település régióját 1990-ben fokozottan védett területté nyilvánították, melynek köszönhetően a remények szerint még sokáig megőrzi a múltat.
A település története sok szempontból emlékeztet a romániai Bözödújfaluval történtekre, hiszen a kormány döntésének áldozatává vált. Potosi 1985 előtt még egy 1200 lakost magáénak tudó település volt az ország nyugati részén, ám ez az év sorsdöntővé vált a helybéliek számára.
Az akkori venezuelai elnök, Carlos Andres Perez egy helikopteren a település felett átrepülve tette meg a bejelentést: a lakosságot evakuálni kell, mert egy víztározó megépítése érdekében a hely elárasztásra kerül. Mindez azonban hiábavaló építkezésnek bizonyult, ma ugyanis a víztározó csupán 7%-on működik, aminek oka a nagymértékű forróság, ami a térséget sújtja.
Az elmúlt években jelentkező, drasztikus vízszintcsökkenés felfedte a kísérteties maradványokat, Potosi korábban teljesen elmerült, 25 méter magas templomát, az egykori utcák nyomait és a temetőt, emellett a lerombolt házak is kiszabadultak a víz fogságából.
Képek: wikipedia.org, Lacihobo, www.gadling.com.
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
