A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócs a csodák és a könnyek városa. A csodák foglalata - hisz az addigi kis fatemplom köré és helyébe épp egy csoda miatt épült a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus kegytemplom. 1751-től építették, a barokk stílusjegyeit viseli, és 1948-ban bazilika rangot kapott. Az épülethez fűződő legendás történet szerint 1696-ban, november 4-étől két héten át szüntelenül könnyezett az ikonosztáz képén Mária.
A Pap István vándorfestő készítette képet a csoda hírére Bécsbe szállították: ma is megtekinthető az ottani István dóm oltárán. Helyébe egy kassai mester másolata került, de a kép hiába költözött, a csoda maradt Máriapócson. Az itteni kép, ami immár a másolat volt, még kétszer fakadt sírva azóta, míg a bécsi száraz szemekkel nézi karján a kisdedet és a hívek seregét. Máriapócs ma az ország talán leglátogatottabb búcsújáró helye. Messze földről is felkeresik gyógyulásban, igazságtételben reménykedők.
Anonymus szerint a honfoglaló magyarok vezérei itt, pontosabban egy általa Szernek nevezett helyen kötöttek vérszerződést, és ekkor osztották fel a frissen meghódított országot maguk között. Tulajdonképpen ez volt az első országgyűlés, ahol meghányták-vetették a legfontosabb országalapító teendőket.
Mindenesetre a terület az Ond vezértől származó Bárkalán nembeliek birtoka lett, majd a nemzetség itt építette fel hatalmas monostorát, melynek feltárt maradványa ma az egyik legnevezetesebb látványosság a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Ettől lett Szermonostor a hely neve. 1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás is.
1973-ban a község nevét Ópusztaszerre változtatták. Két évre rá alapították az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot: ez felöleli Szer mezőváros és Szermonostor feltárt romkertjét, a honfoglalás jelképének számító Feszty-körképet bemutató körcsarnokot, a szabadtéri néprajzi múzeumot és a szabadidőparkot. Ez az ország - és fél Európa - legnagyobb hasonló vállalkozása. Az idegenforgalom mellett az oktatás és a pihenés keresett központja is.
A magyar irodalom legjelentősebb allegorikus versei közül kettő is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keleméren született. Az 1849 áprilisa és 1851 szeptembere között az itt lelkészi szolgálatot teljesítő Tompa Mihály a falusi paplakban írta A gólyához és A madár fiaihoz című korszakos hatású költeményeit. Az önkényuralom idején álnéven kiadott, kézről kézre járó műveihez is községe nevéből választott fiktív szerzőt: Rém Elek.
A helység nevezetessége a Tompa Mihály Emlékház. Bár ez egy kicsit olyan, mint a nagypapa bicskája a tanmesében: paplaknak ugyan paplak, de nem Tompáé. A későbbi káplán hajléka volt ugyanis, a nevezetes paplaknak pedig már nyoma sincs. Az átutazó számára látogathatók még a félezres település műemlék lakóházai: az Alsó Tuba, a Konyha és a Basa nevű épületek, természetesen a Tompa utcában. A helység további nevezetességei a nemzetközi hírű keleméri Mohos-tavak. A két, páratlan természeti értéket képviselő lápszem a legszigorúbban védett, nem látogatható, megközelíteni is csak engedéllyel szabad.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: www.zubogy.hu; opusztaszer.hu.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
