4 bűbájos, gyöngyszem falu Magyarországon
Nem csak a nagyvárosokban várnak izgalmas programok: járd be az ország legszebb falvait, és ismerd meg különös titkaikat!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha csak egy rövid hétvégi kiruccanást tervezel, nem kell messzire menned. A híres magyar nagyvárosok árnyékában számos apró, bűbájos falvacska bújik meg, ahol nem csak a természetet csodálhatod meg, de igazán különleges kulturális kincsekre is bukkanhatsz. Ha kimerítő volt a hét, és egy kis nyugalomra vágysz, csapd fel a térképet, és válaszd úti célnak a legszebb magyar falvak egyikét!
Máriapócs
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócs a csodák és a könnyek városa. A csodák foglalata - hisz az addigi kis fatemplom köré és helyébe épp egy csoda miatt épült a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus kegytemplom. 1751-től építették, a barokk stílusjegyeit viseli, és 1948-ban bazilika rangot kapott. Az épülethez fűződő legendás történet szerint 1696-ban, november 4-étől két héten át szüntelenül könnyezett az ikonosztáz képén Mária.
A Pap István vándorfestő készítette képet a csoda hírére Bécsbe szállították: ma is megtekinthető az ottani István dóm oltárán. Helyébe egy kassai mester másolata került, de a kép hiába költözött, a csoda maradt Máriapócson. Az itteni kép, ami immár a másolat volt, még kétszer fakadt sírva azóta, míg a bécsi száraz szemekkel nézi karján a kisdedet és a hívek seregét. Máriapócs ma az ország talán leglátogatottabb búcsújáró helye. Messze földről is felkeresik gyógyulásban, igazságtételben reménykedők.
Zubogy
Irigylésre méltó utat jár be a Csörgős-patak. Az Aggtelek előtti néptelen és szép, országhatár átszelte fennsíkról, forrását elhagyva előbb Trizsen át, majd Ragályt érintve Zubogy után a Szuhába fut. Alig húsz kilométeres útján rejtett kis völgyön szalad végig, hogy végül egyesüljön a tőle ezer méterre, Szuhafő határában eredő és végig vele párhuzamosan futó nagyobb patakkal. Zubogy figyelemre méltó, bár nem eredeti templomot őrzött meg a régmúlt emlékei közül: a mai református templom helyén a 12. században román templom állt, amit az 1300-as években gótikus stílusban átépítettek. Ezt háromszáz évvel később a portyázó törökök a földdel tették egyenlővé.
Ám a nyakas helybéliek a 18. század elején eredeti alakjában újjáépítették. Egy törött agyagedénybe, ezüstpénzek mellé rejtve megkerült az eredeti templom kelyhe is. Megújulásával szép belső öltözet is járt. Festett kazettás mennyezete és gyönyörű festett bútorzata két szomszédfalubéli asztalosmester keze munkáját dicséri.
Ópusztaszer
Anonymus szerint a honfoglaló magyarok vezérei itt, pontosabban egy általa Szernek nevezett helyen kötöttek vérszerződést, és ekkor osztották fel a frissen meghódított országot maguk között. Tulajdonképpen ez volt az első országgyűlés, ahol meghányták-vetették a legfontosabb országalapító teendőket.
Mindenesetre a terület az Ond vezértől származó Bárkalán nembeliek birtoka lett, majd a nemzetség itt építette fel hatalmas monostorát, melynek feltárt maradványa ma az egyik legnevezetesebb látványosság a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Ettől lett Szermonostor a hely neve. 1945. március 29-én itt kezdődött el a földosztás is.
1973-ban a község nevét Ópusztaszerre változtatták. Két évre rá alapították az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot: ez felöleli Szer mezőváros és Szermonostor feltárt romkertjét, a honfoglalás jelképének számító Feszty-körképet bemutató körcsarnokot, a szabadtéri néprajzi múzeumot és a szabadidőparkot. Ez az ország - és fél Európa - legnagyobb hasonló vállalkozása. Az idegenforgalom mellett az oktatás és a pihenés keresett központja is.
Kelemér
A magyar irodalom legjelentősebb allegorikus versei közül kettő is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keleméren született. Az 1849 áprilisa és 1851 szeptembere között az itt lelkészi szolgálatot teljesítő Tompa Mihály a falusi paplakban írta A gólyához és A madár fiaihoz című korszakos hatású költeményeit. Az önkényuralom idején álnéven kiadott, kézről kézre járó műveihez is községe nevéből választott fiktív szerzőt: Rém Elek.
Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül
A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?
További részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. június 3. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
A helység nevezetessége a Tompa Mihály Emlékház. Bár ez egy kicsit olyan, mint a nagypapa bicskája a tanmesében: paplaknak ugyan paplak, de nem Tompáé. A későbbi káplán hajléka volt ugyanis, a nevezetes paplaknak pedig már nyoma sincs. Az átutazó számára látogathatók még a félezres település műemlék lakóházai: az Alsó Tuba, a Konyha és a Basa nevű épületek, természetesen a Tompa utcában. A helység további nevezetességei a nemzetközi hírű keleméri Mohos-tavak. A két, páratlan természeti értéket képviselő lápszem a legszigorúbban védett, nem látogatható, megközelíteni is csak engedéllyel szabad.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: www.zubogy.hu; opusztaszer.hu.
OLVASD EL EZT IS!
- strand
- tópart
3 gyöngyszem tóparti strand Magyarországon
- franciaország
- görögország
3 szent hely, ahol évente zarándokok milliói fordulnak meg: máig érezni a csodát
- túrák
- hegyvidék
