A hazánkban egykor aktívan működő bányák közül a legtöbb mára csendes és elhagyott hellyé, sok azonban gyönyörű, ugyanakkor szokatlan természeti látnivalóvá vált, mely történetén kívül földrajzi érdekességei révén is tökéletes kirándulóhely lehet. Ha különleges úti célokat keresel hazánkban egy hétvégi vagy délutáni kiránduláshoz, a következő bányalyukakat érdemes meglátogatnod.

Hangulatos sziklateraszok: a tari Fehérkő-bánya

A Mátrában fekvő Csevice-völgy bejáratánál, Tar község közelében található a varázslatosan szép, elhagyatott Fehérkő-bánya. A hegység egyik kincse a korábbi vulkanikus működés során a felszínre került, nagy mennyiségű törmelékanyag, a dácittufa volt, melyet falazó tömbkőként is használtak a környező településeken.

Tavaszi természet

Panoráma »
Budapesten »
Romantikus »
Folyóparton »
Rejtett zugok »
Főváros mellett »
Patakok, virágok »
Vidéki gyöngyszemek »

A néhány helyen feltűnően fehér színű bánya felső szintjén jól láthatók az egykori, fűrészeléssel végzett kőzetkitermelés nyomai, ezeken a helyeken függőleges, sima falak határolják a hatalmas lyukat.

A szintén jól járható alsó szint fölé hatalmas kőzetfal magasodik, és különleges tufaformák láthatók a környéken. A völgyben található továbbá a védett, gyógyhatású vizéről ismert Csevice-forrás is, mintegy félórányi séta után pedig a bűbájos Tuzson-arborétumot is megcsodálhatod.

Földalatti csodabarlangok: az esztramosi kőfejtő

A Rudabánya-Szalonnai-hegység északi részén, Bódvarákó és Tornaszentandrás között helyezkedik el a hosszú ideig tartó bányászati tevékenységek révén természeti kincseiben alaposan megfogyatkozott Esztramos-hegy.

A korábban 380 méter magas képződmény mai legmagasabb pontja már csak 340 méterrel található a tengerszint felett, északnyugati oldalán pedig - körülbelül kétszáz évvel ezelőtt - intenzív felszíni vasércbányászat is folyt, minek köszönhetően hatalmas mélyedés tarkítja a hegyet.

Az ország 10 legszebb természeti csodája

Az ország 10 legszebb természeti csodája

Ekkor találtak rá a számos karsztüregre és cseppkőbarlangra is, melyek ma már fokozottan védettnek számítanak. A hegy tetején a többszintű felszíni kőbánya 1996-ig üzemelt, itt középső triász korú kristályos mészkövet fejtettek.

A mára már elhagyott esztramosi kőfejtő napjainkban az Aggteleki Nemzeti Park tulajdonát képezi, a bánya területe pedig, csakúgy, mint a legjelentősebb barlang, a Rákóczi I. elnevezésű, túravezetővel látogatható.

Óriási vízmosások: a gyenesdiási murvabánya

Gyenesdiás a Keszthelyi-hegység lábánál, Keszthely és Hévíz szomszédságában található Balaton-parti üdülőfalu, mely számos nevezetességgel büszkélkedhet.

Az egykori hatalmas kőbánya a falu északi határában, a hegyoldalban fekszik, területén pedig a kitermelés befejezése óta a lecsorgó esővíz különböző felszíni formákat és lenyűgöző méretű vízmosásokat alakított ki.

Az elhagyott bányagödör északi falának tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a kráter aljába lesétálva pedig ki lehet próbálni a helyszín akusztikáját is.

Ha Gyenesdiás környékére látogatsz, mindenképp érdemes megnézned a Festetics-kilátót, a Vadlánlik-barlangot, a Diási Havas-Boldogasszony-templomot, valamint a helyi Kerámia- és Pásztorházat, Keszthelyen pedig a Festetics-kastélyt.

Ha pedig a bánya környékén jársz - melynek dermesztő látványa még a keszthelyi strandon pihenőket is megigézi -, légy nagyon óvatos, felső része alatt ugyanis hatalmas szakadék tátong, és egyébként sem ígér könnyű túrát, ahová például gyerekeket is jó szívvel magaddal vihetnél.

Képek: tarjanikepek.hu, Galagonya; monstone.hu; www.heviz-info.hu.