Ki ne szeretne szép és fiatal maradni, vagy legalábbis sokáig annak látszani? Mindenki, éppen ezért hajlik a legtöbb nő - és egyre több férfi is - arra, hogy elhiggye a különböző reklámok által sugallt állításokat, és drága pénzen megvásárolja a legjobbnak gondolt kozmetikai terméket. Ám az idő múlását nem lehet megállítani, legfeljebb kicsit gyengíteni a nyomait.

A kozmetikumok azonban nemcsak erre jók. Fontos, hogy az ember ápolt külsővel jelenjen meg embertársai körében, akár az arcáról, akár a hajáról vagy a testéről van szó. Ehhez manapság már nem feltétlenül elegendő a szappan és a víz, a szennyezett levegő, a klóros víz és a sportolás miatt ugyanis gyakrabban fürdünk, ezáltal pedig a bőr és a haj kiszárad, így ápolásra szorul. A kozmetikumokra tehát szükség van, de vajon te tudod, mit tartalmaznak?

Vajon valóban biztonságosak?

A szépségápolási termékek sokáig számos mérgező anyagot tartalmaztak, ma azonban a termékek általában biztonságosak, a készítmények rendszeres és szokásos használata mellett nem jelentkeznek bőrelváltozások, irritáció vagy egyéb kellemetlen tünetek. Ideális esetben. A gyártás során felhasznált alap- és hatóanyagokat előzetesen széleskörű toxikológiai vizsgálatnak kell alávetni, emellett pedig kockázatelemzést is végeznek, hogy a lehető legkisebb legyen bármilyen egészségügyi probléma megjelenésének veszélye.

Tudtad?
Az Európai Unió – így 2004 májusától Magyarország - szabályozása szerint tilos olyan kozmetikumot forgalomba hozni, amely bizonyítottan rákkeltő, genetikai elváltozást okozó, vagy az emberi faj fenntartására veszélyes anyagot tartalmaz. Tilos továbbá a kozmetikai termékekhez felhasználni bizonyos anyagokat, vegyületeket - ezek száma jelenleg 1132 -, valamint olyan üzemben előállítani kozmetikumot, ahol gyógyszereket vagy veszélyesnek minősülő háztartási-vegyipari terméket gyártanak.
Az egyes anyagokat a tudomány és a hatóság képviselőiből álló Kozmetikai Tudományos Bizottság - SCCNFP - minősíti. A bizottság tagjait 11 országból választják meg, tevékenységük során pedig nemcsak az új anyagokat vizsgálják és minősítik, hanem a már korábban engedélyezetteket is időszakosan felülvizsgálják.

Akkor mégis mi okozhat allergiát?

A kozmetikában használt anyagok közül az illatanyagok, a színezékek és a tartósítószerek azok az anyagcsoportok, amelyek túladagolása, nem kellő figyelemmel történő használata okozhat egészségügyi ártalmakat, leggyakrabban allergiát, azaz túlérzékenységet bizonyos anyagokkal szemben.

Illatanyagok

A kozmetikai ipar számos illatanyagot használ, részben illatszerként - parfümök, toalettvizek, kölnik -, másrészt a kozmetikai termékek saját szagának elfedésére, illatosítására, alkalmazásuk kellemesebbé tételére.

Az illatszerek számos összetevőből álló, gondosan megtervezett készítmények, melyek azonban akár több száz, természetes úton nyert és szintetikusan előállított vegyület harmonikus elegyéből állhatnak. A fogyasztók azonban egyáltalán nincsenek becsapva, hiszen 2005 óta az illatszerek és valamennyi más kozmetikum feliratában meg kell nevezni azokat az illat-összetevőket, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. A jelölés célja, hogy aki ismeri, hogy milyen anyagra, vegyületre allergiás, vásárláskor a termék kiválasztásánál megfelelő információt kapjon, és választhasson olyan helyettesítő terméket, amelyben nincs allergiát okozó illatanyag.

Színezőanyagok

Jó, ha tudod, hogy színezőanyagokat nemcsak a "color" kozmetikumokhoz használnak, hanem – az illatanyagokhoz hasonlóan – az egyes kozmetikai termékek külső megjelenésének esztétikusabbá tételére is.
Allergiát azonban nem okozhatnak, hiszen az előírások szerint úgy kell őket adagolni, hogy azok a kozmetikai termékek rendszeres használata mellett se veszélyeztessék vagy károsítsák a fogyasztók egészségét. Szabályzat írja elő, hogy nem okozhatnak irritációt, bőrkárosodást, mérgezést, toxikus fémszennyeződéseket, az olyan anyagok pedig, mint az arzén, az ólom, a higany, a kadmium jelen lehetnek, ám kizárólag az engedélyezett határérték alatti mennyiségben!

Jó, ha tudod!
A színezőanyagok között egyébként léteznek természetes eredetű - ezeket sajnos igen ritkán használják - és szintetikus úton előállított anyagok, amelyeket az élelmiszerektől eltérően nem E számokkal, hanem Color Index számokkal jelölik.

Tartósítószerek

A kozmetikai értelemben vett konzerválás célja a termék eredeti állapotának megőrzése a mikroorganizmusokkal szemben, tehát annak kivédése, hogy a sampon penészesedjen, vagy hogy az arckrém kiszáradjon, esetleg bomlás történjen annak hatóanyagaiban, hiszen egy mikrobiológiailag nem megfelelő tisztaságú - romlott vagy romlásnak indult - termék használata komoly egészségi ártalmat okozhat.

És hogy miért van szükség a tartósítószerekre? Mert a nagy víztartalmú készítmények és biológiailag aktív hatóanyagok - testápolók, arckrémek, habfürdők - alkalmas táptalajt jelentenek a mikroorganizmusok megtelepedésére és elszaporodására.
A krémek, emulziók legfontosabb konzerválószerei a para-hidroxi-benzoesav különböző vegyületei, amelynek előnye, hogy nemcsak hatékonyan tartósít, hanem allergiára hajlamosaknak is ajánlható. Az ilyen vegyületek ugyanis kiváló fertőtlenítő hatással bírnak, még nagyobb mennyiségben sem toxikusak, semleges kémhatásúak, nincs illatuk, és a bőrt csak a legritkább esetben irritálják - ezért is használják többek között a gyógyszerkenőcsökben is.

Válaszd a legmegfelelőbbet!

Mindig olvasd el figyelmesen a termékek címkéjét, a legmegfelelőbb termék kiválasztásához ugyanis számos információra van szükség. A gyártónak kötelessége korrekt módon tájékoztatni a termék tulajdonságairól és összetevőiről, így ideálisan az "Összetevők" - Ingredients - címszó alatt csökkenő mennyiségi sorrendben kell találnod a termékhez felhasznált anyagokat. Ne válassz olyan terméket, amely legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely korábban allergiát váltott ki, és lehetőleg kerüld az allergén illatanyagokat is!
A rúzsokon, púdereken és szemhéj-színezőkön, valamint minden színes terméken megtalálhatónak kell lennie a színezőanyagokat jelölő C.I. számnak - ha nem találsz ilyet, akkor mindenképpen hagyd a terméket a polcon.
Annak jelölését is meg kell találnod a címkén, hogy tesztelték-e állatokon a terméket, illetve annak egészére vonatkoztak-e a vizsgálatok, vagy esetleg az egyes komponenseket is külön vizsgálták.
Kisméretű kozmetikumhoz –amelyen nem férnek el a kötelezően előírt információk – külön lapot, kártyát vagy szalagot kell mellékelni az előírt információkkal. Ha ilyet nem találsz, és a csomagoláson sincsenek feltüntetve az adatok, akkor szintén jól teszed, ha más terméket választasz ahelyett.