Gyakran hiszi azt az ember, hogy megismerte a Föld összes titkát, és a jó öreg kék bolygó már nem szolgálhat semmilyen meglepetéssel. Aztán váratlanul bekövetkezik a katasztrófa, és egy darabig megint bizonytalanságban élünk. A tudomány az ókor óta újabb és újabb módszerekkel igyekszik elejét venni a tragédiáknak, ám a természet felett sosem uralkodhatunk.
Közel két évezrede, időszámításunk szerint 79 augusztusában a Vezúv váratlanul kitört, és elsöpörte a föld színéről a mellette fekvő településeket.
Az ókori rómaiak egyáltalán nem tartották veszélyesnek a vulkánt, régen kialudt tűzhányónak gondolták, ezért még az oldalát is szépen művelt szántóföldekkel borították be. Aztán a hatalmas hegy hirtelen megmozdult: előbb csak porral vegyes gőz áramlott ki belőle, majd tüzes fények kezdtek el cikázni fölötte, végül pedig a szinte felrobbanó Vezúvból hullani kezdett a perzselő hamueső.
Az emberek kezdetben nem vették komolyan a bajt, haboztak, késlekedtek menekülni, egészen addig, amíg már valóban késő volt. A forró hamu hét-nyolc méter vastagságban telepedett rá Pompei-re és a tőle nem messze lévő Herculaneumra, elpusztítva mindent és mindenkit. Az emberek és állatok egy pillanat leforgása alatt vesztek oda, a tehenek még az istállóban voltak, a kenyerek a kemencében. A 18. században meginduló feltárások a hamuban megfulladt lakosokra úgy találtak rá, hogy a megkövült tetemeken rajta volt a halál pillanatában felvett testhelyzet és arckifejezés.
Oroszországban az első világháború végére jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés annak következtében, hogy a férfiak nagy részét elvitték katonának.
Az 1918-as győzelem kivívása után ráadásul az emberek helyzete tovább romlott, ekkor ugyanis központi utasításra vették el a parasztoktól a gabonát. Ez önmagában talán még nem is járt volna katasztrofális következményekkel, ám 1921-ben hatalmas szárazság köszöntött az országra, ami tönkretette a termést, az oroszok pedig éhezni kezdtek. Az elsősorban a Volga-Urál térségét érintő természeti csapás ötmillió ember életét követelte, bár a hatalom hivatalosan sohasem ismerte el az óriási veszteséget. A parasztok előbb csak a vetőmagot ették meg, aztán mindent, ami csak emberi fogyasztásra alkalmas volt - sok helyen a kannibalizmustól sem riadtak vissza. 1922-ben ilyen körülmények között született meg a Szovjetunió, mely csaknem háromszor annyi embert vesztett el az éhínség következtében, mint az első világháborúban.
2004 karácsonya az egyik legnagyobb természeti csapást hozta el az emberiség számára. Indonézia partjaitól nem messze kilences erősségű - szó szerint az egész bolygót megrázkódtató - földrengés következett be az Indiai-óceán mélyén, mely hatalmas szökőárat indított el, és szinte letarolta a szárazföld egy részét. A cunami közel 300 ezer ember halálát okozta, további egymillió indonéz, thaiföldi, indiai és srí lankai lakost pedig ki kellett telepíteni otthonából.
Az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert a térségben nem működött előrejelző-rendszer, illetve a helyi hatóságok sem akartak felesleges pánikot okozni a hírrel a turistaszezonban.
A több hullámban érkező szökőár húsz-harminc méteres vízfallal és 500-600 km/h-s sebességgel csapott le a partokon, és mélyen behatolt a szárazföld belsejébe is: a gondtalanul napozóknak, fürdőzőknek esélyük sem volt a menekülésre, ahogy a tengerhez közeli szállodákban lakóknak sem. A földrengés által felszabadított energia 23 ezer Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáéval ért fel - a természet ritkán henceg ennyire az erejével...
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
