Hogy kapsz-e végkielégítést, és ennek címén mekkora összegre számíthatsz, ha megszűnik a munkaviszonyod, sok tényező függvénye. Számít a munkaviszonyod jellege, a munkaviszony megszűnésének módja, valamint az, hogy mennyi időt töltöttél az adott munkahelyen.
A végkielégítést és mértékét a Munka Törvénykönyve szabályozza, a benne foglaltak kötelező érvényűek mind a munkavállalókra, mind pedig a munkaadókra nézve. Érdemes tisztában lenni a szabályaival, hogy szükség esetén ki tudj állni a jogaid mellett, és biztosan megkapd azt, ami jár.
A Munka Törvénykönyvében foglaltaknak megfelelően a munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű lehet. Előbbi esetben a munkaviszony automatikusan megszűnik, ha a szerződést nem hosszabbítják meg, utóbbit csak a munkavállaló vagy a munkaadó szüntetheti meg - határozott idejű munkaviszony időközben csak rendkívüli módon mondható fel.
A munkaviszony megszüntetése történhet a munkavállaló és a munkaadó részéről is rendes és rendkívüli felmondással, valamint közös megegyezéssel, továbbá próbaidő alatt azonnali hatállyal. Ha határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezel, és annak lejárta előtt bocsát el a munkaadód, akkor köteles az adott év hátralévő részére az átlagkeresetedet kifizetni. Mivel azonban ezt - ahogy említettük is - kizárólag rendkívüli felmondás keretében teheti meg, végkielégítés nem illet meg.
Utóbbi csak abban az esetben jár, ha határozatlan munkaviszonyodat mondja fel a munkaadód, mégpedig rendes felmondással, vagy a munkaviszonyod a cég jogutód nélküli megszűnése miatt szakad meg.
A végkielégítés mértéke attól függ, hogy mennyi ideje álltál munkaviszonyban. Ha három évnél kevesebb ideje dolgoztál csak a cégnél, nem jár semmilyen juttatás, efölött pedig a törvényben meghatározott módon, időarányosan nő a mértéke:
A munkaviszony a hivatalos bejelentés napjától számolandó, a végkielégítés mértékének megállapításához pedig a bruttó bejelentett bért kell alapul venni.
A végkielégítést és az egyéb járulékokat, béreket a munkaviszony megszűnésének utolsó napján vagy legfeljebb az azt követő harmadik napon kell kifizetni. Fontos tudni, hogy a végkielégítés járulékalapot képező jövedelemnek számít: nyugdíjjárulékot kell utána fizetni, de csak legfeljebb a kifizetés évére vonatkozó felső határnak megfelelő összegig, az egészségbiztosítási járulékot azonban nem befolyásolja.
Akár a kollektív szerződés, akár a Munka Törvénykönyve szerint illetett volna meg végkielégítés, ha azt nem kaptad meg, ne hagyd annyiban a dolgot.
A jogsértő magatartás ellen jogod van fellépni. Tanácsot és segítséget munkaügyi kérdésekben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól is kérhetsz, ügyfélszolgálatukat Budapesten az Akadémia utca 3. szám alatt találod, telefonon pedig a 061 428-9941-es számon érheted el őket. Emellett bejelentést tehetsz - akár anonim módon - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnél, akik a bejelentés hatására alaposan utánanéznek az ügynek.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
