Nem azért ásítasz, amiért gondoltad: itt a legújabb magyarázat

Az ember általában akkor ásít, ha fáradt, álmos vagy egyszerűen unatkozik. Az eddigi ismeretek szerint ennek az az oka, hogy az ásítás segítségével több levegőhöz juttathatod az agyad.

A legújabb kutatások viszont rávilágítottak, hogy egy egészen más folyamat is végbemegy ilyenkor a fejben.

Miért ásítunk?

Egy nemzetközi tudóscsoport a Bécsi Egyetem segítségével a világ két különböző pontján vizsgálta az ásítás okait, a tanulmányból pedig érdekes dolgok derültek ki.

A kutatás két központja Ausztria fővárosa, Bécs, valamint az Amerikai Egyesült Államokban található Arizona volt. A kérdéssel foglalkozó tudósok arra jutottak, hogy Arizonában az emberek többet ásítanak télen, mint nyáron, a bécsi alanyokra viszont ennek ellenkezője igaz.

Az eredménynek azonban semmi köze nem volt magához az adott évszakhoz, de még olyan tényezőkhöz sem, mint az unalom, az erős fényhatás vagy a stressz. Kiderült, hogy a spontán ásítás oka nem más, mint az agy hőmérsékletének szabályozása, 20°C és 37°C között.

Nézz bele az agyba!

Csodálatos dolog az agyunk működése, ráadásul látványos is. Az alábbi fotókon megnézheted, hogyan néznek ki az emlékeid!

Veszélyes is lehet?

A kutatás szerint az ásításra gyakorlatilag nincs is szüksége a szervezetnek, ha a külső hőmérséklet nagyjából megegyezik a test hőmérsékletével. Hideg időben viszont még veszélyes is lehet az ásítás, mert túlságosan lehűtheti az agyat, ráadásul a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő miatt a légzőszerveket egészségét is veszélyeztetheti.

Az ásítás mechanikája

A tudósok azt is elmagyarázták, milyen módszerrel segít az agy hűtésében az ásítás. A kinyíló állkapocs ilyenkor megnyúlik és húzódik, emiatt megnő az agyi véráramlás mértéke, a mély lélegzetvétel következtében beáramló friss levegő pedig segít lehűteni az agyat.

• tudomány
• okok
• emberi test
• tudomány és technika
• ásítás
• Terasz