Krisztus sírjának helye a mai napig foglalkoztatja mind a hívőket, mind pedig a régészeket. Sokak szerint a jeruzsálemi Szent Sír-templom szívében található, ám ebben nem mindenki hisz.
A kétkedők mellett szól, hogy Jézus temetési helye két évszázadon keresztül - amikor Jeruzsálem pogány város volt - feledésre volt ítélve. Ezt követően, az i. sz. 4. század elején az első megkeresztelkedett római császár, Constantinus - miután a kereszténységet államvallássá nyilvánította - megbízta Jeruzsálem érsekét, Makarioszt, hogy keresse meg Krisztus sírját, és építsen fölé egy nagyszerű templomot.
Az érsek pontosan tudhatta, merre kell kutatnia: habozás nélkül leromboltatta Hadrianus 200 éve építtetett, hatalmas pogány templomát. Az alapokig elérve az ásatások hamar ráleltek egy sírra. Ezt egyhangúan Krisztus sírjának nyilvánították, és minden kétséget kizáróan állították: ez az a hely, ahová 300 évvel azelőtt Arimátiai József sietve elhelyezte Jézus testét, mielőtt a nap szombatra fordult volna. Ez valóban isteni csoda volt, vagy létezett egy olyan régi hagyomány, mely egyenesen a sírhoz irányította Makarioszt? Esetleg létezik valami más magyarázat is?
Az evangéliumok szerint a rómaiak a Jeruzsálem falaihoz közeli kivégzőhelyen feszítették keresztre Jézust, ahol a város lakói jól láthatták a bűnözőkre kiszabott büntetést. A város északnyugati sarkánál volt egy bánya, ahonnan a Jeruzsálem épületeihez máig használt kemény mészkő származott. A bánya Jézus idejére már kertekkel és gyümölcsösökkel teli táj volt, és egyik pontján találtak egy hibás sziklatömböt, melyet a kőművesek azért hagytak meg, mert nem volt alkalmas építészeti célokra. Ez a szikla volna sokak szerint a Kálvária-domb vagy a Golgota, ahol Jézust keresztre feszítették a két lator között.
A közelben Jeruzsálem gazdag polgárainak a bánya sziklafalába vésett sírjai találhatók. Az Arimátiai József-féle sír is ezek között lehetett, amint azt Máté evangéliumában olvashatjuk: egy nyilvános kivégzőhelyhez közel, éppen a város falai mögött.
Az evangéliumi történetből azt is tudjuk, hogy a sír bejáratát egy hatalmas, nehéz, malomkő formájú sziklával eltorlaszolták. A régészek találtak ilyen - Jézus idejére keltezett - sírokat Jeruzsálem közelében. Valószínűleg arisztokrata családokéi voltak, akik több nemzedéken keresztül ide temették halottaikat, és hatalmas, kerek kövekkel zárták le bejáratukat. Ezeknek a köveknek a mozgatásához roppant nagy erőre volt szükség, ahogy az Máté evangéliumából is kiderül.
Temetés előtt - a szertartásnak megfelelően - a holttestet megfürdették és bebalzsamozták. Ezután halotti lepelbe burkolták, és a sírkamra oldalában található sziklapadra helyezték. A mosdatás és a balzsamozás miatt tértek vissza az asszonyok Krisztus testéhez a sabbát utáni napon, de legnagyobb meglepetésükre a követ csodálatos módon elgördítve, a temetési padot pedig üresen találták.
Jézus halálát és feltámadását követően évekig hódoltak a hely előtt a jeruzsálemi keresztények, de az megsemmisült, amikor Hadrianus az i. sz. 2. század közepén leromboltatta a várost. Romjain megalapította a pogány települést, Aelia Capitolinát. Egyes feltételezések szerint Hadrianus éppen a Kálvária-dombra építtetett egy templomegyüttest - a későbbi keresztény álláspont szerint - azért, hogy megakadályozza a keresztényeket legszentebb helyeik látogatásában.
Mire Konstantin elrendelte Krisztus temetése helyének felkutatását, a város mérete és falainak kiterjedése - tekintettel arra, hogy több száz év eltelt - nagymértékben megváltozott. Ha a hagyományozott történetek támpontot adtak is a sír helyére vonatkozóan, honnan tudták a keresztények Krisztus temetésének pontos helyét? Makariosz érseknek meg sem fordult a fejében, hogy a városon kívül keresse, hanem egyenesen a hatalmas római templom felé vette az irányt. További érdekesség, hogy a keresztre feszítés idején ez a terület még a városon kívül volt, és csak Krisztus halála után 10-15 évvel olvadt bele.
A sír megtalálásaA kétkedők szerint azért is megkérdőjelezhető, hogy valóban Krisztus sírját találta-e meg Makariosz, mert mindössze egyetlen szemtanú által írt feljegyzés van a sír felfedezéséről. Ő nem más, mint Constantinus császár életrajzírója, Euszébiosz, aki szerint maguk az ásatást végzők is csodálkoztak, mennyire gyorsan megtalálták Krisztus sírját.
De vajon biztosan a megfelelő sírra leltek a térségben egykor található számos másik közül?
Vagy inkább egyszerűen találtak egyet, és feltételezték, hogy az igaziról van szó? Arról, hogy a sír valamilyen módon meg lett volna jelölve - például rá lett volna vésve Krisztus neve -, sem Euszébiosz, sem más, későbbi forrás nem tesz említést.
Cikkünk megírásában a Hetven rejtély szerte a világból című könyv segített.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
