Megrázó fotók! Tízezreket ragadott el a mindent elsöprő ár

2010 legsúlyosabb katasztrófái

A pusztító katasztrófák sajnos az idei évben sem kímélték a világot.

Technikai vívmányok ide, tudományos eredmények oda, az emberiség a természet ellen alapvetően sosem fog győzni. Ennek ellenére, ha nem is tudatosan, de kockáztat, és pusztítja önmagát: gátakat épít, melyekkel megsokszorozza a víz erejét, mely aztán végzetes erővel zúdul rá. Olyan területeket vesz birtokba, melyek nem az övéi, és amelyeket a természet végül aztán ismét visszavesz - szépen, lassan kipusztítva az ott lakókat.

A természet pusztító erejével évről évre szembesül az ember, hol rendkívüli földrengések, hol kíméletlenül szélsőséges időjárás, hol mindent elsöprő árvizek formájában. 2010 sem volt kivétel a katasztrófák szempontjából, ráadásul idén hazánknak is kijutott a bajból.

Több százezer halott a haiti földrengés következtében

2010. január 12-én helyi idő szerint valamivel 17 óra előtt a Port-au-Prince körüli területeket a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés rázta meg, melynek epicentruma a fővárostól 25 kilométerre volt, és a felszín alatt 13 kilométeres mélységből indult el. A rengést a közeli országok egyes részein is lehetett érezni.

Mivel szárazföldi rengés volt, az epicentrum pedig közel volt a földfelszínhez, a tengert nem érintve a cunami veszélye nem fenyegette a helyieket, bár a Csendes-óceáni Szökőár Központ szökőárra szóló figyelmeztetést adott ki, amit rövid időn belül vissza is vont. A tragédia során a haiti kormány becslése szerint 190 ezer ember sérült meg, és 170 ezren haltak meg - ez utóbbi adat az elnök becslése.

A gazdasági károk felbecsülhetetlenek, számos épület rongálódott meg, vagy vált a földdel egyenlővé. Egy ilyen mértékű természeti katasztrófa bármely ország esetében törést jelentene, ám ebben az esetben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Haiti a nyugati félteke legszegényebb országa, az emberi fejlettségi index rangsorában a 189 ország között csupán a 149. helyen áll.

A nemzetközi szervek emiatt kétségesnek tartják, hogy a helyi rendfenntartó és életmentő szervek képesek hatékonyan, szervezetten működni egy katasztrófa esetén.

Végzetes katasztrófa Ajkán

2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedő Zrt. ajkai timföldgyárának egyik vörösiszap-tározó gátja. A környezetet súlyosan károsító tragédiára az egész világ felfigyelt, sok országban vezető hírré vált az esemény, az iparágban ilyen katasztrófára ugyanis világszerte nem volt még példa.

A gátszakadás révén megközelítőleg 700 köbméternyi iszap öntötte el a legsúlyosabb kárt elszenvedő Devecser és Kolontár településeket, valamint Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék a közeli természetes vizek élővilágában is súlyos károkat okozott. A 10-es zagytározó északnyugati sarkának kiszakadása után a száradt formájában is veszélyes, mérgező iszap percek alatt öntötte el a településeket, nem kímélve semmit és senkit sem - emberek és állatok egyaránt fájdalmas égési sérüléseket szereztek.

A katasztrófa tíz ember halálához, emberi életek munkájának semmivé válásához, a természetes élővilág és környezet károsodásához vezetett. Okozójának a 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezte meg.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Olajkatasztrófa a Mexikói-öbölben

2010. április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt a Deepwater Horizon olajfúrótorony, ami az USA történetének legsúlyosabb olajkatasztrófáját jelentette. Az általános elgondolás szerint a tragédiát az okozhatta, hogy túl mélyre fúrtak, a kutatófúró építésekor pedig kihagytak egy olyan mélytengeri szelepet, amit 200 méterrel a tengerfenék alá helyeznek. A robbanás után 11 ember tűnt el, 111-et menekítettek ki, és 17-en égési sérüléseket, csonttöréseket szenvedtek el.

A British Petrol becslései szerint pedig naponta 159 ezer tonna kőolaj került a tengerbe, ami a környezet felbecsülhetetlen károsodását okozta, hiszen akár állatfajok is kipusztulhattak az olajszennyeződés miatt. Az olaj szivárgása ellen számos eszközzel hónapokig küzdöttek, de csak július közepén tudta a British Petrol hatékonyan megszüntetni azt.

Fotók: twistedsifter.com, latimes.com, globalnational.com, sqwalk.com, boston.com.

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük