Amikor 1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin Buzz Aldrin amerikai űrhajósok elsőként léptek a Hold felszínére, a világ elképedve figyelte az emberiség legnagyszerűbb tudományos teljesítményét, mely egyben szimbolikus eseménnyé vált a hidegháború idején, hiszen a nagyhatalmak inkább arra kezdtek el koncentrálni, hogy együttműködjenek az űrkutatásban, ezáltal enyhültek a katonai szembenállások.
Ám az elmúlt 42 évben sok szkeptikus vitatta az első Hold-expedícióról készült felvételek valódiságát, megkérdőjelezve ezzel Amerika dicsőségét. A kétkedők szerint az Apollo-program politikai hátterét szemlélve egyáltalán nem lenne meglepő, ha bebizonyosodna, hogy az USA meghamisította a holdraszállás tényét.
A hidegháború ideje alatt az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyfajta technológiai versengést folytatott egymással. A Szovjetunió először vezető szerephez jutott Szputnyik-programjával, illetve azzal, hogy Jurij Gagarint első emberként feljuttatta az űrbe, ahol egy Föld körüli fordulatot tett a Vosztok-1 fedélzetén. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a fölény tartós marad, mivel az amerikai űrprogramba számos hiba csúszott.
Így az a pillanat, amikor az USA űrhajósai kitűzték a zászlót a Holdon, nemcsak a világ számára volt jelentős előrelépés, hanem Amerikának is, mert győztes pozícióba kerülhetett az űrversenyben. A hitetlenek teóriái között szerepel az is, hogy a megrendezett holdraszállással a vietnami háborúról akarta elterelni a figyelmet az akkori amerikai kormány. Ha azonban az első Hold-expedíció valósága kérdéses, vajon a többi is csak szemfényvesztés volt?
Az elmúlt évek során számos érvet soroltak fel a szkeptikusok, melyek arra engednek következtetni, hogy a két űrhajós lépéseiről bemutatott képsorokat nem a Holdon, hanem egy stúdióban, esetleg az Arizona-sivatagban vették fel. Hibaként jegyzik, hogy a felvételeken a csillagos sávos lobogó úgy hullámzik, mintha szél fújná, pedig a Holdon nincs légkör, mely mozgásba lendíthetné a zászlót. Sokakban az is bizonytalanságot kelt, hogy az űrhajósok ugyan lábnyomokat hagytak maguk után a holdfelszín porrétegében, a holdkomp körül mégis hiányzik a robbanási kráter, vagyis a modul alatt a talaj teljesen érintetlen. A hitetlenkedők azt sem értik, hogy a holdképek háttere miért sötét, holott annak tudatában, hogy a Holdnak nincs atmoszférája, a felszínéről élesen kellene látszódniuk a csillagoknak.
A NASA műholdja, a Lunar Reconnaissance Orbiter által készített képek talán pontot tehetnek a vita végére. Az LRO már 2009-ben is lenyűgöző fotókat küldött a holdfelszínről 31 mérföld magasságból, most azonban még élesebb felvételeket készített, 13 mérföldnyi távolságból. Az új képeken egyértelműen kivehetők az űrhajósok lábnyomai és a holdjárók keréknyomai, illetve az űrkompok megperzselt leszállóhelyei is rögzítésre kerültek.
A NASA-kutató Noah Petro szerint ezek a valaha látott legjobb képek a Hold-expedíciók bizonyítékairól. Bár az új műholdfotók az Apollo-12, az Apollo-14 és az Apollo-17 landolási helyére fókuszálnak, egy 2009-ben készült LRO-felvételen az Apollo-11 leszállási területén visszamaradt holdkomprész látható, ez a tény pedig meggyőzheti azokat, akik szerint Amerika csak szimulálta az első holdralépést.
A NASA évekig kitartóan cáfolta a csalást kiáltókat, de hiába próbálta minden kérdésüket megválaszolni, az LRO által rögzített felvételek nélkül továbbra is az ujjal mutogatás középpontjában maradtak. Pedig a válaszok magyarázatul szolgáltak az első holdrajutás rejtélyesnek vélt részleteire.
A NASA elmondása alapján a képeken azért nincsenek csillagok, mert a landolások az úgynevezett holdi reggelek során történtek, amikor nem annyira fényesek a távoli égitestek, hogy a kamera megörökíthesse őket.
A leszállómodulok pedig azért nem hagytak nyomot - míg az asztronauták igen -, mert a lunáris porréteg nagyon vékony a sziklás holdfelszínen, így a leereszkedés helyén szétfújták a holdport a motorok, és kemény talajra érkezett le a holdkomp.
A felszálló por idővel leülepedett, ezért tudtak lábnyomokat hagyni maguk után az asztronauták. A zászlókérdésre pedig a drótok a válaszok: mivel az amerikai rettentő büszke nép, a NASA úgy vélte, rosszul mutatna a felvételeken egy mozdulatlanul lefittyedt nemzeti zászló, ezért drótokkal hullámokat kreáltak az anyagba.
Képek: hu.wikipedi.org, nasa.gov.
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
