Döbbenetes videó a ritka csodáról

Az ember természeténél fogva szeretné meghódítani magának a Föld összes területét, hogy azok ne legyenek ismeretlenek és kiszámíthatatlanok számára. Az egyik legnagyobb rejtélyt a kutatások ellenére mind a mai napig a légkör jelenti, melynek jelenségei bárkit könnyedén elvarázsolnak. Ezek közé tartozik a szürkület után jelentkező jelenség, a rejtélyes világító felhők látványa is.

A felső légkör optikai jelensége

Az éjszaka világító felhők poláris mezoszferikus felhőszerű jelenségek, melyek kialakulására a mai napig nincs egzakt magyarázat. Az északi és a déli félteke 50. és 70. szélességi foka közötti területekről figyelhető meg az éjjeli tünemény, jellemzően egy órával napnyugta után, illetve ennyivel napkelte előtt.

Kialakulásának valós körülményeinek megállapítását nehezíti az a tény is, hogy a jelenség nem az alsóbb, hanem a felső légkör mezoszféra rétegében, nagyjából 80-85 kilométeres magasságban alakul ki.

Annyi azonban már biztos, hogy elengedhetetlen feltétele a légkör ezen szférájában a vízpára jelenléte, mely a kondenzációs magokra fagy, így hozva létre azt a vékony jégréteget, mely a felhőszerű képződményt jelenti. A felhők kiterjedése 10 és 100 ezer kilométer között mozoghat, a ritkás szerkezetük miatt tömegük azonban csupán egy-két kilogramm vízjégnek felel meg.

Láthatóvá akkor válnak, amikor a Nap már a horizont alatt jár, és egy bizonyos szögben világítja meg ezt a jégréteget, hiszen csak ezen feltételek teljesülésekor biztosított a háttérként szolgáló égbolt megfelelő sötétsége. A felhőképződmény folyamatosan süllyed a légkör alsóbb rétegei felé, így mikron méretű kristályokra bomlik, majd visszaalakul vízpárává.

Még mindig tartogatnak meglepetéseket

A NASA kutatói kétéves programot indítottak el a világító felhők kialakulásának és tulajdonságainak még alaposabb megismerése, feltérképezése céljából. Ennek keretén belül lőtték fel az AIM - Aernomy of Ice in Mesosphere - nevű műholdat a Földtől számított mintegy hatezer méteres magasságba, hogy segítségével a különleges képződményeket felülről figyelhessék meg. A program elsődleges célja annak kiderítése, hogy a kialakuláshoz szükséges kondenzációs magvak földi eredetűek-e, vagy sem.

A vizsgálatok során a tudósok meglepő felfedezésre jutottak, köszönhetően a műhold által készített öt kilométeres felbontású képeknek, melyek egyben a valaha készített legnagyobb felbontású felvételek a világító felhőkről. Ezek alapján kiderült, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben tízszer nagyobb a fényük, valamint sokkal változatosabb összetételűek lehetnek, mint azt eddig gondolták. Ugyanakkor a felhők gyors változása is meglepő, új információ, hiszen a műhold segítségével kiderült, hogy nem csupán naponta változnak rengeteget, de a műhold keringési ideje, mindössze 69 perc alatt is.

Nézd meg a felhőket!

A különös jelenségről számos felvétel készült, de a fényképek nem biztos, hogy vissza tudják adni felejthetetlen csodáját. Nézd meg videón!

Mikor érdemes kémlelni az eget?

Annak ellenére, hogy az 50. és a 70. szélességi fok közötti területek felett alakulnak ki általában a világító felhők, az elmúlt években már hazánkban is megfigyelhető volt ez a jelenség - különösen június közepe és augusztus eleje között.

Nyári alkonyok után, illetve hajnalok előtt érdemes kémlelned az eget - elsősorban az északnyugati és az északkeleti látóhatár felé orientálódva van a legnagyobb esélyed megpillantani a kékesfehér színű, vakító éjjeli tüneményt.

Ha pedig egy jobb minőségű fényképezőgép is a kezed ügyében van, könnyedén készíthetsz csodás felvételeket a titokzatos jelenségről.

Cikkünkhöz a tudományos adatok tekintetében a polaris-mcse.hu, illetve a legkoroptika.uw.hu oldalról gyűjtöttünk információkat. Kép: www.spaceweather.com.

• videó
• érdekességek a világból
• természeti jelenség
• Terasz