A történelem sokszor túl rideg és száraz ahhoz, hogy egy-egy történetíró vagy épp elbeszélő ne színesítené érdekes adalékokkal és furcsa momentumokkal az adott eseményeket, melyek később ilyen formában kerülnek be a köztudatba. A következő ferdítések is így születtek.
Az elgondolás, hogy a keresztes vitézek erényövet lakatoltak a feleségükre, és nyakukban a kulccsal elvágtáztak a háborúba, 19. századi fantázia. Nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy valaha is használtak volna erényövet a középkorban. Az első erényövet ábrázoló rajz a 15. századból származik.
Konrad Kyeser Bellifortis című könyve a korabeli hadieszközökről szól, és jóval azután írta, hogy a keresztesek napja leáldozott. Szerepel benne egy illusztráció, mely egy kemény vasnadrágot ábrázol - a magyarázat szerint firenzei asszonyok viselték. A sematikus ábrán jól látható a kulcs helye.
Ez azt sugallja, hogy a hölgyek, nem pedig a lovagok szabályozták a hozzáférést az eszközhöz, és önmagukat védték vele a férfiakkal szemben. Az erényövek értékesítése különösen a 19. században lendült fel, ám ezeket nem nők számára készítették.
Az egyik Viktória korabeli orvosi elmélet ugyanis azt állította, hogy az önkielégítés károsan hat az egészségre, így azokat a fiúkat kényszerítették ezeknek a vas alsónadrágoknak a viselésére, akik nem tudtak parancsolni a kezüknek.
Kétségtelenül a történelem legnagyobb feminista tiltakozása zajlott le az 1868-as, Atlantic Cityben megrendezett Miss America szépségversenyen. Tiltakozók kis csoportja provokatív jelmondatokkal - Hadd lehessünk emberek! és Milyen szép, a testével keresi a kenyerét! - zavarta meg a fényes parádét. Elővezettek egy élő birkát, és Miss America feliratú koronát tettek a fejére, azután tűsarkú cipőket, melltartókat, hajsütővasakat és csipeszeket dobáltak a kukába. De a melltartójukat nem gyújtották fel. Igazából meg akarták tenni, de a rendőrök azt mondták nekik, ez veszélyes mutatvány lenne a fából ácsolt kifutón.
A melltartóégetés mítoszát a New York Post egyik fiatal újságírója, Lindsay Van Gelder cikke indította útjára. Amint azt 1992-ben a Ms. Magazin munkatársával közölte: "Én azt hangsúlyoztam a sztoriban, hogy a tiltakozók úgy tervezték, melltartókat, öveket és hasonlókat fognak égetni a szabadság szemeteskukájában, a szalagcím írója azonban továbbment egy lépéssel, és melltartóégetőknek nevezte őket.”
A szalagcím megtette a hatását. Az újságírók egész Amerikában lecsaptak rá anélkül, hogy elolvasták volna a cikket. Még az olyan kínosan precíz lapok is, mint a Washington Post, bedőltek a történetnek.
A vád szerint Néró egy Trója égéséről szóló dalt énekelt, miközben Róma lángokban állt, és ő gyújtatta fel a várost, méghozzá azért, hogy méltó környezetet teremtsen énekéhez. Az igazság azonban az, hogy amikor a tűz kiütött, tengerparti nyaralójában tartózkodott, 56 kilométernyire a várostól. Amikor közölték vele a hírt, visszalovagolt Rómába, hogy maga vezesse az oltási munkálatokat.
Talán azért terjedt el a gyanú, hogy porig akarta égetni Rómát, mert jól tudták, hogy át akarja építtetni az egész várost. Végül sikerült a keresztényekre hárítania a felelősséget. Hogy mi minden egyebet művelt Néró valójában? Transzvesztitaként szeretett női ruhában színészkedni, énekelt, zenélt, orgiákat rendezett, és meggyilkoltatta az anyját.
Nagyon büszke volt zenei tehetségére, emellett utolsó szavai a következők voltak: "Milyen nagy művészt veszít el személyemben a világ!” Egyesek azt állítják, rendszerint lanthoz hasonlító hangszeren kísérte magát, de dudán is játszott. Mindemellett Néró találta fel a fagylaltot: a küldöncök futva vitték neki a hegyi havat, amit gyümölcslével ízesített.
Cikkünk John Lloyd és John Mitchinson Tévhitek a nagyvilágból című könyve segítségével készült, mely a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
