A 3 legveszélyesebb biológiai fegyver

A vírusokkal, baktériumokkal, mérgekkel folytatott hadviselés nem a modern idők találmánya, alattomos eszközöket már az ókori háborúkban is bevetettek.

A kutak és források vizének tönkretétele bevett gyakorlat volt, de néha rafináltabb ötleteket is kitaláltak a küzdő felek.

A pun Hannibál például mérges kígyókkal megrakott korsókkal bombázta az ellenséget, a mongolok pedig pestises holttesteket dobáltak át hajítógépekkel az ostromlott város falain belülre. A 3500 éve hatalmas birodalommal rendelkező hettiták fekélyt és lázat okozó tularémiával fertőzött kosokat kergettek át ellenséges területre, ahol a betegség aztán óriási pusztítást végzett a lakosság körében. Napjainkra a módszerek sokat finomodtak, és jóval kegyetlenebbé váltak.

Lépfene: újabb pánik 9/11 után

A biológia fegyverek egy része kevésbé veszélyes, inkább csak megbetegedéseket okoz, a lakosságot azonban ezekkel is pánikba lehet ejteni.

A magyarul lépfenének nevezett anthrax azonban 80%-os halálozási rátát képes produkálni a fertőzöttek körében, az utólagos oltás pedig szinte teljesen hatástalan. Irán, Líbia, Észak-Korea szinte biztosan rendelkezik ilyen fegyverrel, Irakban pedig olyan mennyiséget találtak belőle az Öböl-háború idején, ami az egész emberiség kipusztítására alkalmas lett volna.

A véráramba bekerülő baktériumok duzzanatot okoznak, ami aztán hólyaggá, majd fekete varrá alakul, rosszabb esetben véres váladékot ereszt. 2001-ben, nem sokkal a New York-i ikertornyokat ért támadás után a terroristák lépfene-baktériumokat juttattak el több amerikai nagyvárosba, tovább növelve a lakosság veszélyérzetét. Félmázsányi ebből az anyagból legalább 20–25 ezer ember halálát okozhatta volna.

Fekete himlő: 30 alatt életveszélyes

A variola vírus által okozott fekete himlő az ókorban és a középkorban szinte ciklikusan söpört végig a világon, újra meg újra megtizedelve a lakosságot. A fertőzöttek negyede-fele biztosan meghalt, a többiek pedig sokszor szenvedtek maradandó károsodást - Kölcsey Ferenc például a fél szemére megvakult tőle.

Az 1970-es évekre a betegséget lényegében felszámolták, de a hidegháborúban a szemben álló felek őriztek maguknál néhány baktériumot, hogy szükség esetén még az atombombánál is pusztítóbb fegyvert állítsanak elő belőle. Rossz hír, hogy a mai huszonévesek, illetve a náluk fiatalabbak sem kaptak már ellene kötelező védőoltást, így a himlő újbóli megjelenése beláthatatlan következményekkel járna.

Ebola: 90%-os halálozási arány

A szintén vírus által terjesztett Ebola minden idők egyik legborzalmasabb betegsége. Az utolsó fázisban a nyelőcsőről, nyelvről, légcsőről leválik a nyálkahártya, így minden levegővétel és nyelés kínszenvedéssé válik a fertőzött ember számára. A test kisebesedik, károsodik az agy is, végül a beteg eszméletét veszti, és minden testnyílásán ömleni kezd a vér.
Az Ebolát az 1970-es években azonosították Kongóban, 1995-ben pedig Zairében okozott járványt, 90%-os halálozási rátát produkálva. Az emberi véráramon áthaladva a vírus még fertőzőbbé válik.

Amikor 1988-ban az Ebola egyik mutánsával dolgozó orosz tudós, Nyikolaj Usztyinov véletlenül megfertőzte magát, a kollégái nem késlekedtek: a holttestből mintát vettek, és ebből hoztak létre egy még veszélyesebb, fegyverekben is alkalmazható vírustörzset.

Az egyetlen szerencsénk, hogy az Ebola nem képes hosszabb távon fennmaradni az emberi népességben, legalábbis egyelőre...

• betegség
• járvány
• történelem
• Terasz