Sok munkavállaló számára egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi alapján és egyáltalán hány nap betegszabadságra, valamint mennyi táppénzre jogosult. Pedig az ezzel kapcsolatos információkkal jó tisztában lenni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A betegszabadság időszakára járó pénz folyósítása - és a kifizetett pénz utáni társadalombiztosítási járulékok megfizetése is - a munkáltató törvényben előírt kötelezettsége.
A Munka Törvénykönyvének vonatkozó paragrafusa értelmében naptári évenként 15 munkanap lehet a betegszabadság időtartama. Ez alatt az idő alatt - 2009. augusztus elsejétől - távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott, havi személyi alapbér 70%-ára vagy jogosult.
Ha egy év alatt nem használod ki a 15 napot, akkor a fel nem használt napokat nem viheted át a következő évre. Amennyiben évközben munkát változtatsz, akkor az új munkáltatónál időarányosan jogosult vagy a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira. Ha a betegszabadság időtartama alatt állami ünnep is van, akkor a törvény értelmében a betegszabadságot nem kell megszakítani a munkaszüneti nappal.
A betegszabadság lejárta után - amennyiben biztosítási jogviszonyban lévő munkavállaló vagy - táppénz jár. Ha azért szünetel a biztosításod, mert például felmentettek a munkavégzés alól, akkor nem vagy jogosult táppénzre, hiszen ez alatt az idő alatt a biztosításod is szünetel.
A táppénzigényt azoknál a munkáltatóknál, ahol kétszáz főnél több embert foglalkoztatnak, a munkáltatói kifizetőhely, míg ennél kisebb vállalkozások esetében a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el, majd folyósítja.
Táppénzre csak abban az esetben vagy jogosult, ha rendszeresen fizeted az egészségbiztosítási járulékot, és a biztosítási idő alatt - vagy annak megszűnését követő három napon belül - válsz keresőképtelenné.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem lehet, mely után egészségbiztosítási járulékot fizetsz vagy fizettél.
Előfordulhat, hogy egyszerre vagy jogosult táppénzre, baleseti táppénzre, GYED-re és GYES-re. A törvény értelmében a juttatások közül csak egyet választhatsz. Kismamaként, édesanyaként akkor is jogosult vagy a táppénzre, ha egyszerre veszel igénybe gyermekgondozási segélyt, és mellette munkát is vállalsz.
Az is megeshet, hogy nem csak egy, hanem két helyen is dolgozol egyszerre. Ebben az esetben a mellékállásod után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetned, így ott táppénzre sem vagy jogosult.
Ellentétben a főállásoddal, ahol a befizetett járuléknak köszönhetően jogosult vagy az ellátásra. Szintén tavaly életbe lépett változás, hogy a munkaviszonyod - és ennek következtében a biztosításod - megszűnését követő harminc napig részesülhetsz táppénzben, szemben a korábbi 45 nappal.
Azt, hogy mennyi táppénz jár, az előző naptári év alatt szerzett jövedelmed alapján számolják ki. Ha ez alatt az idő alatt nem állsz folyamatosan biztosítási jogviszonyban - azaz nincs megszakítás nélkül állandó, bejelentett munkahelyed -, akkor a táppénzed mértékét a jogosultság kezdetét megelőző 180, úgynevezett jövedelemtermelő naptári napra számolják ki. Ha keresőképtelenné válsz, akkor - 2009. augusztus elsejétől - legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében jövedelmed naptári napi átlagának 60%-ára vagy jogosult. Ennél rövidebb biztosítási idő esetén a napi átlagkereseted 50%-a jár.
A gyermekápolási táppénz a csemetéd 12 éves koráig jár. Az egészségügyi ellátásnak ezt a formáját az apa is igénybe veheti.
A gyermek egy éves koráig korlátlan ideig, egy és három éves kora között - évenként és gyermekenként - 84 naptári napig, három-hat éves gyermek esetén 42 napig, míg 6 és 12 éves kor között 28 napig vagytok jogosultak a gyermekápolási táppénzre.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
