Egyre több hitelt veszünk fel, és sajnos egyre többen kerülnek be a bankok rossz adósait tartalmazó nyilvántartásba - a listán szereplő magánszemélyek száma meghaladja a 300 ezret!
Ezzel együtt egyre nő a panaszosok száma is, akik tévesen vagy hibás adatokkal kerültek fel a listára.

BAR vagy KHR?

A Központi Hitelinformációs Rendszert - röviden KHR -, korábbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszert - BAR - azzal a céllal hozták létre, hogy támogassák a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, valamint csökkentsék a hitelnyújtás kockázatát.
A KHR tagjai csak a jogszabályban meghatározott intézmények - bankok és pénzügyi szervezetek - lehetnek, a nyilvántartás vezetése pedig csak bizonyos ügylettípusokra vonatkozik, de az összes hitel-jellegű ügyletre és ügyfélre kiterjed. Lakossági termékeknél például a leggyakoribbak az ingatlanfedezetű hitelek, a fogyasztási hitelek, a lízing, a diákhitel(!) és a hitelkártya.

Korábban a bankok a nyilvántartást „belügyként” kezelték, semmilyen ezzel kapcsolatos információt nem adtak ki. Ma pedig már lassan társadalmi méretű problémáról beszélhetünk, ugyanis emberek, családok életét határozza meg az adóslistára kerülés, és ehhez - a jogszabály módosítását megelőzően – még nagyon kevés „bűn” is elegendő volt: néhány ezer forintos tartozással, előzetes értesítés nélkül kerültek fel rengetegen a listára, és mindezt csak akkor tudták meg, amikor ismét hitelt szerettek volna felvenni...

A KHR felépítése

A KHR két nagy részre, a vállalkozói és a lakossági nyilvántartásra tagolódik. A vállalkozói alrendszer teljeskörű, tehát az összes hitel- és hitel-jellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulasztás történik.

Lekérdezheted! A KHR a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően még öt évig kezeli, miközben az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő bank közvetítésével gyakorolhatja. Ha igényt tartasz erre az információra, akkor a banknak kötelessége megadni a felvilágosítást, ha nem így tesz, jogszabályt sért. Létezik egy Ügyféltudakozvány nevű nyomtatvány a bankoknál, ezt kitöltve kérheted le a rád vonatkozó adatokat. Választ - a jelenlegi gyakorlat szerint - körülbelül két héten belül egy zárt borítékban kapsz.

Bekerülhetek?

A lakossági alrendszerbe azok kerülnek be, akik „hitel-jellegű” szerződésben vállalt kötelezettségüknek oly módon nem tesznek eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásaiknak összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki bekerüljön a nyilvántartásba.

Jó, ha tudod! Bekerül a nyilvántartásba az is, aki jogosulatlanul más személyazonosító- vagy egyéb kódját, illetve más azonosító-adatait felhasználva bankkártya-visszaélést követ el. És amiről nagyon kevesen tudnak: felkerül a listára az is, aki a szerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, amennyiben ez a cselekedete okirattal bizonyítható!

A bankok kötelessége

A bankok még a hitelszerződés megkötése előtt írásban kötelesek tájékoztatni az esetleges mulasztásod következményeiről, és ezt meg kell tenniük harminc nappal a listára kerülésed előtt is, valamint a KHR-ben történő adatrögzítést követő 8 napon belül.

Jó, ha tudod! A rendszerhez csatlakozott a Diákhitel Központ is, a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségek megszegését a többi - törvényben szabályozott - tartozáshoz hasonló feltételekkel kezelik.

Ingyenesen tájékoztatnak

Tavaly óta évente egyszer minden adós ingyenesen kérhet tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy milyen adatai szerepelnek az adóslistán.
Ha úgy gondolod, hogy indokolatlanul kerültél fel a listára, kifogással élhetsz a hitelintézetnél vagy a rendszert üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-nél. A panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, és az eredményről írásban tájékoztatnia kell.

Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölniük kell az adataidat a listáról. Elutasítás esetén harminc napon belül pert indíthatsz, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást. Egyelőre a BISZ Rt. nem működtet ügyfélszolgálatot - még a telefonszáma sem nyilvános! -, és nem képes a hozzá érkező panaszok kezelésére, ezért az érintett banknál érdemes megtenni a panaszt.

Van, aki hitelez

Aki az adóslistán szerepelt, az néhány évvel ezelőtt még nem sok jóra számíthatott: a pénzintézetek egy-egy újabb hiteligénylés esetén - lekérve adatait - automatikusan elutasították a kérelmét. Az ügyfelekért folytatott verseny azonban alapvető változásokat hozott: sok bank továbbra sem ad hitelt, számos versenytárs viszont bizonyos feltételek mellett - az adóslistára-kerülés körülményeit egyedileg megvizsgálva - hajlandó ennek az ügyfélkörnek is kölcsönözni.
Általános követelmény természetesen, hogy időközben már rendezett tartozásról legyen szó, továbbá a megemelkedett hitelezési kockázatra hivatkozva ezeket az ügyleteket drágábban vállalják a bankok, és/vagy további biztosítékot, kezest vonnak be az ügyletbe.

Vannak hibák
A rendszer még mindig számos anomáliával küzd: nem tesz különbséget a szándékosan nagy összeggel tartozó ügyfelek és a kisebb összeggel tartozók között. Sokan kezesként kerülnek fel a banki adóslistára. Mindenképpen igaz ezesetben is a megállapítás, miszerint néhány bűnöző és csaló miatt az emberek sokasága kerül a szigorú törvények miatt kellemetlen helyzetbe.