Mark Hofmann 1954-ben született Salt Lake Cityben, jámbor istenfélő mormon családban. A középiskolában nem nyújtott valami fényes teljesítményt, tanulmányainál jobban érdekelte a régi mormon pénzek gyűjtése.
Ezzel együtt nem sokkal érettségi után, 1973-ban a délnyugat-angliai Bristolba küldték hittérítőnek. Hofmann ott fedezett fel egy gazdag kínálattal rendelkező antikváriumot, és belevágott a mormon hittel kapcsolatos könyvek vásárlásába - hamarosan pedig csodálatra méltó hamisításukba, amellyel az egész mormon egyházat becsapta.
1979 végén visszaköltözött Salt Lake Citybe, majd hamarosan egy 1688-as kiadású János Király Bibliával és egy összehajtogatott, leragasztott papírlappal állt elő, amelyről azt állította, hogy a könyvben találta. A papír külső felén a következő erősen megfakult, tintával írott szavak voltak olvashatók: Ezeket a betűket lelkiismeretesen, saját kezemmel másoltam le az aranytáblákról és adtam át Martin Harrisnek. Aláírás: Joseph Smith Jr.
A ragasztó eltávolítása után derült ki, hogy a papírlapot különböző szimbólumok és rajzok töltik be. Ez pontosan megfelelt az arról a papírról adott leírásnak, amelyet Martin Harris - lásd keretes szöveg - 1828-ban vizsgálatra New Yorkba akart vinni.
Az egyház vénjei eredetinek ítélték a dokumentumot, és Hofmannt megajándékozták A mormon könyve első kiadásával és egy több mint 20 ezer dollárt érő, régi mormon pénzben kifizetett összeggel. Hofmann azonnal bejelentette, hogy a továbbiakban régi könyvekkel kíván kereskedni.
1981 elején Hofmann két újabb korai mormon dokumentummal állt elő, és az egyház ismét több mint 20 ezer dolláros jutalomban részesítette. A következő évben egy ceruzával vonalas papírra írt nyilatkozatot kínált eladásra, melyet szintén Martin Harris hagyatékaként hirdetett.
Nem sokkal ezután bejelentette, hogy rábukkant egy 1829-ben írt levélre, amelyet állítólag Joseph Smith édesanyja írt. Az egyház annak rendje és módja szerint hitelesítette mindkét dokumentumot, a sajtó pedig igazi Indiana Jonesként kezdte Hofmannt emlegetni.
Hofmann hamarosan kiterjedt kereskedelmet folytatott könyvekkel és aláírt dokumentumokkal. Állítása szerint ezek jelentős részéhez úgy jutott hozzá, hogy felvásárolta a régi leveleket azoktól, akik azokat a bélyegek miatt szerezték meg, de a levelek tartalma nem érdekelte őket. A leghíresebb árveréseken vett részt, ha pedig vásárlásaihoz tőkére volt szüksége, mormon hittársai között mindig talált gazdag befektetőt.
1985 elején Hofmann néhány legközelebbi ismerősének megsúgta, hogy megtalálta az amerikai történelem leghíresebb elveszett dokumentumát. Ez az első, még 1639-ben nyomtatott dokumentum egy mindössze egyetlen oldalas kis papírlap volt, amely a Massachusetts állam első polgárai által letett fogadalmat, A szabad ember esküjét tartalmazta.
Mindössze 50 példány készült belőle, ezek mindegyike elveszett, csak a szövege maradt fent. Hofmann elmondta, hogy a New York-i 59. utcában lévő Argosy Book Company cégtől vásárolt néhány régi iratot, és az Esküt ezek közt találta. Hofmann az Esküt egymillió dollárért kínálta megvételre a Kongresszusi Könyvtárnak.
Ezzel a trükkel azonban nem ért célt. Az egyházat támogató egyik cég, amely előbbit segítette a Hofmann-féle felfedezések megvásárlásában, a csőd szélére került - ezzel Hofmann is adósságba csúszott. Bosszúból két bombát is küldött csomagban a cég vezetőinek, egyet pedig saját kocsijába rejtett, hogy elterelje magáról a figyelmet.
Csakhogy a rendőrség a merénylő után kutatva rábukkant egy vésnökműhelyre - arra, amelyben az Eskü hamisított nyomólemezét is készítették. A bizonyítékok meggyőzőek voltak. Egy 1986 májusában megtartott előzetes kihallgatás után Hofmannt gyilkosság és csalás vádjával bíróság elé állították. 1987 januárjában a megyei ügyészség két nyomozója előtt vallomást is tett, amelyet január 23-án a bíróság előtt is megismételt. A bíró életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.
Soha senki nem fogja megtudni, hogy a Hofmann által eredetiként eladott dokumentumok között valójában mennyi volt a hamisítvány. Tény, hogy rendkívül precízen dolgozott: az Eskü hamis voltára egy, a régészeti leletek kormeghatározására szolgáló berendezésben végzett eljárás sem derített fényt.
Végül az Arizonai Állami Bűnügyi Laboratórium okmányszakértőjének hosszadalmas elemzése mutatta csak meg, hogy a dokumentum, bár tökéletes, de hamis.
Fotó: francesfarmersrevenge.com
Cikkünk megírásában Brian Innes Csalók és hamisítványok című könyve segített.
| Nyerj UltraContour és VelaShape kezelést 104 ezer forint értékben! |
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj új, formabontó csomagot a TEKA-tól a tökéletes konyháért! |
| Ezek a világsztárok koncerteznek nálunk nyártól! |
| Különleges családi hétvége! A gyerkőcök imádni fogják! |
| Válassz tisztasági betét helyett egy jobb megoldást! |
| Egy ásványi anyag a sikeres fogyókúrához |
A rovat támogatója:
A rovat támogatója:
