A hágai bíróság legkülönösebb ügyei
Százéves határvita, véres gyémántok és felmentett pókeresek. Néhány furcsa ügy a közelmúltból, mely a Hágai Nemzetközi Bíróság elé került.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az 1945-ben alapított hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ elsődleges bírói szerve, mely az egész világra kiterjedő joghatósággal bír. A 15 tagú döntéshozó testület fő feladata a tagállamok közti jogviták eldöntése és a nemzetközi ügynökségek, valamint az ENSZ Közgyűlése által előterjesztett jogi kérdésekben való állásfoglalás.
A bíróság relatíve kevés ügyet tárgyalt története során, de annál jelentősebb döntéseket hozott. Már eddig is több határvitában, függetlenedési kérdésben és emberjogi vétségben mondta ki a végső szót, melyek közt akadt szerteágazó, száraz jogi huzavona és több rendhagyó eset is.
Szövevényes határvita
A Belgium és Hollandia közti határvita minden bizonnyal a Nemzetközi Bíróság történetének egyik legkövethetetlenebb ügye. A két állam a határ menti földparcellák hovatartozása miatt fordult a hágai bírákhoz, egyrészt, mert a kérdésben már több mint száz éve nem jutottak dűlőre, másrészt, mert a döntést történeti, jogi és földrajzi buktatók is nehezítették.
A felek egyébként mindössze 14 hektáron vitáztak, egészen pontosan két kisváros, a belga Baarle-Hertog és a holland Baarle-Nassau egyes részein, de egyikük se engedett a maga igazából.
A gondok tulajdonképpen ott kezdődnek, hogy a két szomszédos állam határtérképe a középkori feudális tartományfelosztás miatt úgy néz ki, mint egy folton-folt ágytakaró. Baarle városánál például összesen 22 belga és 7 holland országrész van, melyek úgynevezett enklávék vagy exklávék, vagyis területi és jogi hovatartozásuk nem esik egybe.
Lakóik egyébként már hozzászoktak, hogy a házuk előtti járdán vagy kávézójuk teraszán fut országuk határvonala, de az ügyvédek mégis minden zsebkendőnyi területért megvívják csatájukat. Az 1957-től 1959-ig húzódó perben a bírák végül Belgium javára döntöttek.
A politikai földrajzban az enklávé olyan államterület, amely teljes egészében egy másik ország területén belül helyezkedik el, míg az exklávé olyan terület, amelynek nem áll fenn területi folytonossága az anyaországgal, de van olyan terület is, melyre mindkét feltétel igaz. A terminus egyébként a latin inclavatus szóra vezethető vissza, melynek jelentése kulccsal bezárt terület.
Véres gyémántok
Idén augusztusban alaposan felbolydult az élet Hágában, amikor a bírák bejelentették, hogy tanúként fogják beidézni Naomi Campbellt az egykori libériai diktátor, Charles Taylor ügyében. A tárgyaláson a híres szupermodellt arról a gyémántról kérdezgették, melyet még 1997-ben kapott ajándékba a kegyetlenkedéseiről híres vezetőtől. A modell csak vonakodva ismerte el, hogy találkozott Taylorral - egy dél-afrikai, fényűző jótékonysági bálon -, és tényleg elfogadott tőle egy kis apróságot emlékbe.
A hágai ügyészek szerint az ártatlan kövecske perdöntő bizonyíték Taylor ellen, akit azzal vádolnak, hogy a Sierra Leone-i polgárháború idején hasonló, bűnös úton szerzett gyémántok árából fegyverezte fel harcosait. Mivel nem kizárt, hogy Campbell gyémántjához is vér tapad, az ajándékot lefoglalták.
Az emberjogi per idén októberben a 62 éves diktátor meghallgatásával folytatódott. Taylort a bíróság számtalan háborús és emberiség elleni bűntett elkövetésével, többek közt gyilkossággal, nemi erőszakkal és gyermekkatonák toborzásával vádolja.
A szupermodellt egyébként rém kínosan érintette a kihallgatás, habár a bíróság mindent elkövetett, hogy kesztyűs kézzel bánjon a hisztis dívával. Védett tanúként kezelték, engedélyezték ügyvédje jelenlétét, sőt, kérésének eleget téve még a fotózást is megtiltották.
Pókerarcú bírák
Az emberiség elleni bűntettek és kényes határviták mellett a hágai bírák olykor igazán szórakoztató jogi csemegékkel is találkoznak. A közelmúltban például a híres büntetőjogi ügyvéd, Peter Plasman fordult hozzájuk védencei ügyében, akiket tiltott szerencsejáték miatt ítéltek el Hollandiában. Ez alatt egészen pontosan pókerjátszmát kell érteni, a fiúk ugyanis csak egy kis kártyázásra ültek össze, de mivel országukban 1998 óta ez tiltott szerencsejátéknak minősül, egy-kettőre a bíróságon találták magukat.
Védőjük azonban nem nyugodott bele a helyi ítészek döntésébe, és nemzetközi szintre vitte a spílerek ügyét. A tárgyaláson az 58 éves Plasman, nagy meglepetésre, egy matematikai elmélettel kezdett érvelni. Ben van der Genugten holland professzor képletével - mely 0-tól 1-ig sorolja be a szerencsejátékokat aszerint, hogy azok kimenetelében a puszta szerencse vagy pedig spekuláció dönt - a védőügyvéd bebizonyította, hogy a póker olyan, mint a sakk, vagyis egyértelmű agyjáték.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Ennélfogva a játékot nem sorolhatják a szerencsejátékok közé, ha pedig nem az, védencei sem szegtek törvényt. A pókerarcú hágai bírákat meggyőzte Plasman vegytiszta logikája, és felmentették a mázlista alpereseket.
A holland törvényhozás egyébként már ismerte és alkalmazta is Genugten rendszerét a játékok besorolásánál, de a pókerről még korábban nem döntöttek, ezért esett más kategória alá.
Fotók: en.academic.ru, wikimedia.org, fr.academic.ru, globalpost.com, anneofcarversville.com.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- pénz
A történelem 3 legarcátlanabb rablása
- internet
- média
Felháborító törvényjavaslatok a magyar politikusoktól
- nők
- jogok
