A 4 leggyakoribb internetes átverés itthon, feketelistával

Amikor mindenképp gyanakodj!

Ne csak az online utalással légy gyanakvó, egyre több a netes svindli.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Akár naponta futhatsz bele olyan e-mailbe, illetve a közösségi oldalakon terjedő fondorlatokba, amelyek első pillantásra nem ébresztenek gyanút, ám valójában nagyon is jól ismert haszonszerzési módszerek.

Érzelmekre és anyagi mohóságra is építenek átveréseket, de az is gyakori, hogy egyszerűen csak a naivitást vagy a figyelmetlenséget használják ki a csalók. Ezekre figyelj!

Aukciós átverés

Még mindig gyakori módszer, pedig már nem új: ahogy megjelent és egyre szélesebb körben terjedt az online aukció, szinte azzal párhuzamosan bukkantak fel azok a szélhámosok, akik mások megtévesztésére utazva csaltak ki pénzt a vásárlókból - persze úgy, hogy a csereüzlet valójában nem történt meg soha.

Ezért is hangsúlyozzák annyira, hogy kizárólag megbízható vevőtől vásárolj, akinek több pozitív értékelése van, és csak óvatosan az előre utalással.

Ám a módszerek egyre finomodnak: hogy megbízhatónak tűnjön, a csaló gyakran több felhasználói fiókot is készít, majd fantomvásárlásokat hajt végre pozitív értékelésekkel, így adatlapja alapján kifogástalan eladónak tűnik.

Legyen gyanús, ha feltűnően alacsony az ár, nagyobb összegnél pedig kérj személyes találkozót vagy utánvételes fizetést, így elkerülheted az átverést.

Netrandis cselek

Az érzelmi manipulációra építő csalások tere lett az internetes társkereső is: a csaló hamis profilt készít az oldalon, majd a megjelölhető érdeklődési körnél, nemzetiséghez, szexuális beállítottsághoz, korhoz szinte kihagyás nélkül pipál mindent, hogy minél nagyobb körből válogathasson, és ő is elérhető legyen minél több potenciális áldozat számára.

Végzetes üstökös tart a Föld felé?

Nézegess képeket!

Elolvasom

A feltöltött fotók nem meglepő módon nem a saját képei, hanem jobbára kevésbé ismert modellek, vagy még inkább szimpatikus küllemű idegenek akár közösségi oldalról lopott fotói. A csaló általában nem lövi le hamar a poént, első lépésben beférkőzik a társkereső személy bizalmába, és akár hosszú hónapokon keresztül adagolja a jól megkomponált szerelmi üzeneteket. A találkozás persze rendszerint külföldi tartózkodás miatt nem jön létre, így marad a virtuális randi. Majd egyszerre elindulnak a pénzszerzést célzó üzenetek: gyakori, hogy saját drámát kreálnak, súlyos betegségre, anyagi csődhelyzetre hivatkoznak, sőt, egy kitalált kórházi dolgozó nevében kérnek pénzt az életmentő műtétre.

Álláscsalások

A munkaközvetítéssel összefüggő szélhámosságokból is akad jócskán, ezért nem árt dupla szűrővel szűrni az internetes állásvadászat során. Az már eleve gyanúra adhat okot, ha az állásajánlat annyira kecsegtető, hogy szinte kihagyhatatlan: ezek jellemzően a könnyű és gyors meggazdagodást ígérő ajánlatok, a kevés munkával sok pénzt szlogenre épülő hirdetések, ahol jobbára csak a magas összeget csillogtatják, az elvégzendő feladatról alig esik szó: ezek a piramisjátékok kiszűrhető jellemzői.

Akkor is légy nagyon körültekintő, ha egy munka elnyerésének fejében pénzt próbálnak meg belőled kicsikarni, gyakran rejtett munkaerő-piaci infókat ígérnek busás összegekért. De mostanában a legjellemzőbb a távmunkaajánlatba rejtett átverés: borítékragasztás, e- mail terjesztés vagy adatrögzítés címén igyekeznek bepalizni a gyanútlan álláskeresőt, és szintén legombolnak némi közvetítői díjat. Figyeld a feketelistát, és kerüld el a rajta szereplő cégek ajánlatait!

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Hivatalosnak tűnő álmailek

Ennél az átverésnél a potenciális áldozatok rendszerint egy e-mailt kapnak, amely látszólag egy hivatalos intézménytől, leggyakrabban banktól érkezik. A felhasználót azután egy linkkel átcsalják egy hamis weboldalra, amely egyébként a megtévesztésig hasonlít az eredetihez, így csak ritkán kelt gyanút. Az e-mail hitelesnek tűnik az eredeti logók vagy a cég szokásos betűtípusának használata miatt, így a felhasználók meglehetősen könnyen félrevezethetők. Ám a hamis weboldalon rendszerint bankkártyaszámot, jelszót, PIN-kódot kérnek: itt bukik meg a dolog, ugyanis a valóságban a bank sosem kér ilyet mailben.

Ezt is szeretjük