4 ijesztő bizonyíték a mesterséges járványokra

A 21. század nem az új technikai vívmányairól, sokkal inkább új vírusairól lesz emlékezetes. De vajon honnan erednek a halálos járványok?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legtöbb 2000 előtti járványt a természetben jelenlévő kórokozók idézték elő. Aggasztó tény azonban, hogy a kialakult vírusok hatóanyagait kereskedelmi forgalomban kapható berendezésekkel is elő lehet állítani, és ilyenformán teljesen észrevehetetlenek tudnak maradni.

Íme, a legerősebb baktérium- és vírusölő növények

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az emberi gén feltérképezésével és számos kórokozó génjének megfejtésével a tudomány egyre jobban felhasználható arra, hogy újfajta tömegpusztító vírusokat hozzanak létre.

Ráadásul mindenütt a világon él olyan, megfelelő szakértelemmel rendelkező tudós, aki vállalkozhatna génmanipulációra és mikroorganizmusok kitenyésztésére.

Korunk veszélye: a bioterrorizmus

Az 1990-es évek elején a japán Aum Shinrikyo szekta tagjai különböző hatóanyagokat fejlesztettek ki, közöttük olyanokat, melyek botulizmust, Q-lázat és lépfenét idéznek elő. Ez a szekta hajtott végre merényletet a sárin nevű ideggázzal a tokiói metróban, melynek során 12-en haltak meg. A támadás hatása sokkal súlyosabb lehetett volna, ha jobban értettek volna ahhoz, hogyan kell a gázt a levegőben eloszlatni.

2001 szeptemberében lépfenespórákat tartalmazó borítékokat küldtek az Amerikai Egyesült Államok két szenátorának és több, a médiában tevékenykedő szervezetnek, minek következtében öten haltak meg.

Gyermekbénulás-vírus, mesterségesen

2002 júliusában a New York State University-n dolgozó Eckard Wimmer és munkatársai bejelentették, hogy a DNS és az internetről letölthető genetikus modell segítségével összeállítottak egy gyermekbénulás-vírust.

Ez akkor kevés veszélyt jelentett, mivel a legtöbb ember az oltások következtében már védett volt a vírussal szemben. Viszont nem jelentene nagyobb nehézséget a vírusnak olyan variánsait kialakítani, melyek fertőzőek, egyben halálosak. Wimmer számára rémisztő felismerés volt, hogy a gyermekbénuláshoz hasonlóan tetszés szerint bármilyen vírust ilyen könnyen elő lehetne állítani.

Az Ebola és a HIV géntérképe

Az olyan vírusok mesterséges előállítása, mint például a himlőé, már komolyabb technikai feladatot jelent, ráadásul a himlővírus nem képes önmagát reprodukálni, csak, ha megfelelő szaporító enzimet is adnak hozzá egy másik himlő vírusából. Más halálos vírusok, mint például a HIV vagy az Ebola, már könnyen kialakíthatók egyedi génekből nyert kromoszómák összeállításával, ahogyan Wimmer is tette.

Napjainkban is zajlik a legkülönbözőbb vírusok géntérképeinek, valamint virágok és állatok génjeinek laboratóriumi adatbázisokban való archiválása, melyekhez az interneten keresztül más kutatók is hozzáférhetnek. Az Ebola-vírus géntérképét például már archiválták, és a kereskedelmi úton beszerezhető DNS-spirál alkalmazásával egyetlen szakértő össze is tudná állítani.

Tudtad?
Az 1990-es években a japán Aum Shinrikyo szekta tagjai megpróbálták felderíteni a természetben előforduló Ebola-vírus lelőhelyét Afrikában. Ez a vírus azonban szerencsére annyira ritka, hogy nem jártak sikerrel. Ma már egyszerűbbnek tartanák, hogy egy otthoni laboratóriumban állítsák elő.

Aggasztó kilátások

A tudomány mai állása szerint az emberek olyan módosításokat tudnak betervezni, amire a természet soha nem lesz képes: a genetikusok meg tudják oldani, hogy a medúza génjének átültetésével olyan majmokat vagy gabonát állítsanak elő, mely a sötétben világít, ugyanakkor a természet nem képes áthidalni ily módon a fajok közötti gátakat.

A személyi számítógépek és az internet hallatlanul tág lehetőségeket nyitott az amatőr biotechnológusok számára. A megtervezett vírusok létrehozásának technikája még csak most kezd kialakulni.

Az emberi immunrendszer alaposabb megismerése - bár gyógyászati szempontból igen nagy jelentőséggel bír - egyben megkönnyíti az immunitás meggyengítését is.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Hacsak az új vírusok megtervezése nem párosul az ellenük szolgáló vakcinák megfelelő szakértelemmel történő egyidejű elkészítésével, az emberiség éppen olyan védtelen és sebezhető lesz, mint amilyenek a bennszülött amerikaiak voltak az európai telepesek által behurcolt és addig ott ismeretlen betegségekkel szemben.

Cikkünk megírásában Martin Rees Ütött az utolsó óránk? című könyve segített.

Ezt is szeretjük