Ne az utcát fűtsd!

Ahhoz, hogy hatékonyan és gazdaságosan tudj kellemes meleget teremteni télen, nem elég csupán a fűtéskorszerűsítésre helyezned a hangsúlyt! Hiába szerzed be a legmodernebb kazánokat és fűtőtesteket, ha annak melegét nem tudod megfelelően hasznosítani.

Hőszigetelés! De hogyan?

Hazánkban az épületek nagy része hőszigetelésük szempontjából nem felel meg az elvárásoknak, ennek oka pedig a nem kielégítő tulajdonságokkal rendelkező építőanyagok használata. A néhány évtizeddel ezelőtt épült házak építéséhez használt kisméretű téglákból készült falak szigetelőképessége szinte minimális, az igényeket csak akkor elégítenék ki, ha két-háromszoros vastagsággal rendelkeznének.

A rossz vagy nem megfelelő hőszigetelés mellett pedig nemcsak a fűtés lesz gazdaságtalan: a hideg padló és a hideg, „húzó” falak komolyabb egészségügyi problémákat is okozhatnak, ráadásul a nem megfelelő szigetelés mellett a falakon a pára hatására penész jelenhet meg, tartós nedvesség esetén télen akár szét is fagyhatnak. Fűtéskorszerűsítés előtt és mellett tehát helyezz elegendő hangsúlyt a hőszigetelés fontosságára!

Nem a méret a lényeg!

Építkezés előtt még van lehetőség arra, hogy megfelelő tulajdonságokkal rendelkező alapanyagokat használj, kész épületek esetében viszont már nehezebb dolgod van. Itt ugyanis a feltételek adottak, a kérdés csak az, hogy hogyan tudsz a már meglévő tulajdonságokon javítani?
A szigetelés történhet az építkezés során vagy utólag, de arra minden esetben figyelj, hogy elsősorban nem a szigetelőanyag vastagsága számít! Sokkal fontosabb, hogy az épület és a falak tulajdonságaihoz igazodva minőségi anyagokat használj mégpedig úgy, hogy közben figyelembe veszed mindazokat a tényezőket, melyek alapjaiban befolyásolják a szigetelés hatékonyságát.

Abban, hogy egy épület mennyire rendelkezik jó hőszigetelő tulajdonságokkal, nagy szerepet játszanak a határolószerkezetek, vagyis a falak. Ezek amellett, hogy teherbíró és szerkezeti funkciót töltenek be, szigetelő feladatot is ellátnak. Akkor beszélhetünk jó szigetelő képességről, ha az adott anyag rossz hővezető, tehát minél inkább megakadályozza a hő terjedését. A szigeteléssel abban akadályozod a falakat, hogy a hőtermelők által előállított meleget a szabadba vezessék.

Utólagos szigetelés - eső után köpönyeg?

Számos szempontot kell figyelembe venned, mielőtt nekilátsz a munkálatoknak. Első lépésként fel kell mérned, hogy mely felületek töltenek be fontosabb szerepet a hő megőrzésében. Lehet, hogy elég az ablakot lecserélned, lehet, hogy a falakat kell szigetelni. Sok és nagyméretű nyílászárókkal rendelkező házaknál ugyanis érdemesebb lehet az ablakok tulajdonságain javítani, míg ott, ahol kevés ablak van, és azok ráadásul jó minőségűek, valóban a falakra kell koncentrálni.
Azt azonban fontos tudnod, hogy a határoló szerkezetek hőátbocsátó tényezőjének megváltoztatásával az egyéb jellemzőkön is változtatsz, mint például a párakicsapódás mértékén, a fal felületi kiképzésén és élettartamán. Ezeket tehát együttesen kell figyelembe venni, és tervezni is csak ez alapján célszerű!

Lényeges szempont többek között az is, hogy a szigeteléssel inkább az energiamegtakarítás-e a célod, vagy pedig a karbantartási munkák mennyiségének csökkentése. Számolnod kell a szigeteléssel kapcsolatos költségekkel, és annak megtérülési idejével. Meg kell vizsgálnod, hogy a célnak megfelelően melyik módszert a legérdemesebb választani, számolnod kell annak előnyeivel és esetleges hátrányaival.

Kint vagy bent?

A szigetelést belülről és kívülről is végezheted – a kívánt célnak megfelelően -, de mindkét módszer esetében számos tényezőt kell vizsgálni. Ha belülről szigetelsz, lényeges megfigyelned, hogy ez hogyan változtat a fal eredeti viselkedésén a pára vezetése vagy fékezése szempontjából. Ilyenkor arra is érdemes számítani, hogy a szigetelés némiképp csökkentheti a belső alapterületet, sőt egyes esetekben beépítése miatt a padlóburkolatot is meg kell bontani bizonyos mértékben. A méretcsökkenést elkerülheted külső hőszigetelés alkalmazásával.
Bár a falak kívülről történő szigetelése az alkalmazott anyagok és az általában a szigetelést követően szükséges felületképzés – burkolás – miatt viszonylag drágább megoldásnak számít, hatásfokát tekintve a szakemberek ezt a módszert javasolják inkább.

Óvakodj a hőhidaktól!

Az utólagos szigetelés hátránya az alkalmazott módszertől függetlenül, hogy a különböző anyagok között előforduló hőhidak kialakulását nem tudja megakadályozni. A hőhidak a külső falaknak vagy határoló szerkezeteknek azon részei, ahol a jó és a rossz hővezető anyagok találkoznak.

A jó hővezető anyagok könnyebben lehűlnek, mint azok, amelyek kevésbé vezetik a hőt, így a levegő páratartalma a hidegebb részeken kicsapódik, ami nedvesedést okozhat a szerkezetekben is. Ilyen hőhidak keletkezhetnek például a belső falak és a födémek találkozásánál ott, ahol a födém a külső falhoz csatlakozik, és amelyek szigetelése csak nehezen lehetséges. A hőhíd kialakulásának esélyét azonban csökkentheted, ha a szigetelést kívülről végzed.

Be kell látnod tehát, hogy a hőszigetelés alapos tervezést és átgondolást igényel! Ne kapkodd el, mert utólag sokba kerülhet! A felsoroltakon kívül is még számos tényező befolyásolja mind az anyagválasztást, mind a felhelyezés helyét és módját. Ha valóban hatékony megoldást szeretnél, érdemes szakértő segítségét kérned!

• hideg
• tél
• fűtés
• szigetelés
• Otthon