Az első körben indított árfolyamrögzítést 2011. december 31-ig lehetett igényelni, év végén pedig kiderült, hogy jön az újabb változat: a kormány és a Bankszövetség által aláírt Tárgyalási Jegyzőkönyv szerint a jogszabályt 2012. január 31-ig nyújtja majd be a kormány az Országgyűlésnek, és várhatóan április környékén fog startolni.

Közben pedig a bankoknak lesz idejük alaposan felkészülni a várható nagy érdeklődésre. Ugyanebben a hónapban indulhat el a 90 napon túli késedelembe esett adósok hitelének forintosítása és 25%-os adósságelengedése, valamint az otthonteremtési kamattámogatás új rendszere is.

Jobb lesz, mint a végtörlesztés?

Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke az MTI-nek nyilatkozva beszélt a részletekről: szerinte a tavaszra tervezett új árfolyamrögzítés a mostani viszonyok között, a makrogazdasági helyzet változása miatt kedvezőbb lehet a devizahitelesek számára a forinthitelű végtörlesztésnél. Ugyanis a forinthiteleknél az árfolyamkockázat helyett a kamatkockázat jelenti a fő veszélyt, amit az egy hónap alatt 1%-ot emelkedett MNB alapkamat is mutat.

Gyuris kifejtette, hogy többek között a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése miatt a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, ezért a forinthitelből való végtörlesztés mostanra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben maradnának, és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét.

Ki élhet a lehetőséggel?

A tervek szerint 2012 végéig lehet majd belépni a programba, amelyben a jogszabály szerint öt évre fogják rögzíteni a devizatörlesztő-árfolyamokat. Az új árfolyamrögzítést azok az adósok vehetik igénybe, akiknek 90 napot meg nem haladó késedelmű tartozásuk van, jelentős fennakadás nélkül törlesztenek, lakóingatlan-fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkeznek.

A 10 legveszélyesebb pénzfaló a lakásban

A 10 legveszélyesebb pénzfaló a lakásban

A program hatálya alatt 180 CHF-HUF, 250 EUR-HUF és 2,5 JPY-HUF árfolyamon történik majd a törlesztés. Az árfolyamgát feletti rész tőkerésze ráíródik a gyűjtőszámlára, tehát ez tartozásként jelentkezik majd a program letelte után, és az adós fogja viselni. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad felét az állam, másik felét a bank állja, tehát ez nem kerül rá a gyűjtőszámlára. Az árfolyamrögzítés és az árfolyam-különbözetből eredő tartozások pedig 2016 végéig írhatók jóvá a gyűjtőszámlán.

Miért éri meg igénybe venni?

Mivel a gyűjtőszámla-egyenleg kamatait a költségvetés és a bank fele-fele részben fizeti, ez nagy segítséget jelenthet az adósoknak, ráadásul így a kedvezményes időszak leteltével nem halmozódik fel akkora összeg a gyűjtőszámlán, ami megint csak túl nagy terhet jelentene nekik. Az első változathoz képest az is újdonság, hogy a bankok a gyűjtőszámlakamatokat frankhitelnél maximum csak egy meghatározott plafonig fizetik majd. Ezek fölött a bankok mentességet kapnak, itt már teljesen a költségvetés fizeti a kamatokat. Ha a svájci frank 270 forint fölé, az euró 340 forint fölé, vagy a japán jen árfolyama 3,3 fölé ugrana, az árfolyamkockázatot a kormány viseli majd.

Te élnél ezzel a lehetőséggel?