Így értelmezd a gázszámlát!

A tudatos szemlélet sokat változtathat a fogyasztási szokásaidon, ráadásul spórolhatsz is, ha kiszúrod az esetleges hibákat. Utóbbi azonban anélkül szinte lehetetlen, hogy ne tudnád pontosan értelmezni a sokszor több oldalas számlát.

Segítünk eligazodni az adatrengetegben, hogy a számlák a jövőben már neked se okozzanak gondot.

Amilyen a fogyasztás, olyan a számla

Budapesten egészen 2009. július 1-ig a lakossági fogyasztók részére csak és kizárólag a Fővárosi Gázművek szolgáltatta a gázt. Ezt követően azonban a közüzemi szolgáltatást az egyetemes szolgáltatás váltotta fel, így lehetőség nyílt szolgáltatót váltani. Ezzel az opcióval egyre többen élnek is, de a fővárosban jellemzően a Fővárosi Gázművek szolgáltat, így elsősorban az általuk küldött számla részleteit ismertetjük.

A számla részletes magyarázata előtt azonban fontos tisztázni, hogy állandó összegű, havi részszámlát, azaz átalányt fizetsz, vagy a tényleges fogyasztás alapján kapod az elszámoló számládat. Ez azért fontos, mert a két elszámolási forma különbözősége félreértésekre adhat okot az értelmezés során. Ha minden hónapban bediktálod az elhasznált köbméter mennyiségét - azaz tényleges fogyasztás alapján fizetsz -, akkor minden hónapban elszámoló számlát kapsz. Amennyiben átalányt fizetsz, akkor egy évben csak egyszer kapsz ilyet, és havi rendszerességgel a részszámlát kell befizetned.

Ebben az esetben - az előző évben elhasznált gáz mennyisége, valamint az elmúlt 20 év időjárásának figyelembevételével - a szolgáltató ajánlja meg az aktuális havi részszámla értékét, mely a fenti adatok alapján kapott érték 1/12-ed részét teszi ki.

Így értelmezd a részszámlát!

A számla minden esetben két tételből áll: gázdíjból és alapdíjból, ha azonban jogosult vagy gázártámogatásra, akkor harmadik tételként ez is szerepelhet a szolgáltatások között. Ezen felül január 1-től a szolgáltatóknak fel kell tüntetni a biztonsági készletezési díj, valamint az import korrekciós tényező értékét is. A háztartási alapdíj minden hónapban ugyanannyiba kerül. A jelenleg hatályos törvény értelmében havonta 1250 forint alapdíjat, azaz évente bruttó 15 ezer forintot kell fizetned a szolgáltatás rendelkezésre állásáért.

A részszámla szolgáltatás megnevezése rovatában a részérték sorban található, hogy mely szolgáltatási időszakra vonatkozik az adott számla. Itt egy tól-ig dátum szerepel.

A következő, elszámolt mennyiség rovatban láthatod, hogy köbméterben mennyi volt az aktuális havi fogyasztásod, közvetlenül mellette pedig a korrekciós tényezőre vonatkozó adatot találod.

Korrekciós tényező: nem olyan bonyolult, mint ahogy hangzik

A korrekciós tényezőre - mely nem összetévesztendő az import korrekciós tényezővel - azért van szükség, mert egy köbméter gáz csak a tengerszinten - és bizonyos körülmények között - tesz ki valóban egy köbmétert. Így például a dombos XII. kerületben a mérő által mért egy köbméter földgázzal kevesebbet lehet főzni, mint a pesti belvárosban.

A néhány tizednyi különbségből a fűtési szezon végére több köbméter gáz is összeadódhat, ami a számlákban több száz forintnyi különbséget is eredményezhet. Ennek kiküszöbölésére való a nyomáskorrekciós tényező. A fentiekből következik, hogy a tenger szintjéhez képest magasabban fekvő területek esetében a számlán megjelenő nyomáskorrekciós tényező értéke kisebb, mint az alacsonyabban fekvő fogyasztási helyek esetén.

Fűtőérték: egy kis fizika

A számla következő értéke a fűtőérték, mely MJ/m³-ben van megadva. A fűtőérték tulajdonképpen a földgáz köbméterenkénti tökéletes elégetésekor felszabaduló energiamennyiséget jelenti, értéke +/-5%-os határon belül ingadozhat.

Budapesten az átlag fűtőérték 2008 januárjában 34,15 MJ/m³, míg Piliscsabán ugyanez az érték 34,22 MJ/m³ volt. Tulajdonképpen az országosan eltérő fűtőérték a magyarázata annak, hogy a közüzemi szolgáltatók miért nem köbméteralapon számláznak, és miért ezt a bonyolultabbnak tűnő, fűtőértéken alapuló számítást választják a számla végösszegének kiszámításához.

Az elszámolt hő mennyisége

A fűtőérték mellett található elszámolt hő mennyisége rovatban azt láthatod, hogy az adott időszakban hány MJ hőt használtál el. Ezt a számot úgy kapod meg, hogy a köbméterben elszámolt mennyiséget megszorzod a fűtőértékkel. Az így kapott számot szorozd be a számlában az egységár alatt található számmal - ami azt mutatja, hogy mennyiben kerül egy MJ hő -, és így megkapod a fizetendő gázdíj nettó értékét. Ehhez jön még a már említett biztonsági készletezési díj, az import korrekciós tényező és a háztartási alapdíj.

Ha jogosult vagy gázártámogatásra, akkor az előbb felsorolt és összeadott összegekből ki kell vonni a gázártámogatás értékét, és megkapod a számla nettó végösszegét. Ehhez adódik az ÁFA, melynek összegét a részszámla első oldalán, a számla ÁFA-összesítője pont alatt találod. Itt szerepel a számla bruttó végösszege is.

• pénz
• fűtés
• adósság
• lakás- és pénzügyek
• Otthon