Külföldön születtem - Nem vagyok magyar?

Vágó Júlia írása

Mindegy, melyik országban születtél, ha magyar vagy, nem csak Magyarországon lehetsz az.

Magyarnak lenni és magyarnak lenni nem ugyanazt jelenti. Ezt akkor tapasztaltam meg, amikor felvidéki magyarként majd' tíz évvel ezelőtt Magyarországra érkeztem.

"Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne" - írta Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében: mindannyian születtünk valahová, majd megtanultuk a szüleinktől azt a nyelvet, amellyel gondolatainkat a legkönnyebben tudjuk kifejezni, és amelyre mint anyanyelvünkre tekintünk. Ismerjük az ország kultúráját, szokásait, az emberek mentalitását, végső soron pedig a családunk, barátaink is itt vannak. Itthon. De hol van az az itt?

Teljesen mindegy, melyik országban születtél, ha magyar vagy, nem csak Magyarországon lehetsz az. Felvidéki, kárpátaljai, vajdasági vagy akár erdélyi magyarnak lenni viszont egyszerre áldás és átok. Hányszor kaptam meg az utcán sétálva szlovák "honfitársaimtól" a "Na Slovensku po slovensky", azaz "Szlovákiában csak szlovákul" ismert mondatocskát, de ez fordítva is igaz: hányszor mondták már rám Magyarországon, hogy jaj, te akkor szlovák vagy? Nem, kérem, nem szlovák, hanem szlovákiai magyar! - javítottam ki őket.



Nekem két hazám és két otthonom van. Örülök, hogy felvidéki magyar (is) lehetek. A kis, kétezer fős falumban olyan összetartás van az ott maradtak között, amit itt, Magyarországon nagyon nem tapasztalok. Talán azért, mert nekünk, akik külföldön születtünk, jobban meg kell harcolni magyarságunkért, megmaradásunkért.

A falumban van egy néptáncegyüttesünk, amely tavaly ünnepelte megalakulásának 65. évfordulóját. Ezekre a tánc- és énekpróbákra gyűlnek össze otthon a fiatalok és idősek minden hétvégén, gyakorolnak, felkészülnek, és örömmel mennek bárhová, ahová hívják őket. Komoly versenyeket nyernek, külföldön szerepelnek. Emellett évente egyszer úgynevezett esztrádműsorral készülnek a magyar falubelieknek, nemritkán pedig együtt megy a csapat tánctáborba, közös szalonnasütésre vagy kirándulásra. Néha sajnálom, hogy nem lehetek ezeknek az eseményeknek gyakrabban részese, emellett pedig örülök, hogy itt, a fővárosban megtaláltam saját számításaimat.

Ezt is szeretjük