James Watson amerikai tudós, aki a DNS kettősspirál-szerkezetének felfedezéséért kapott Nobel-díjat, az utóbbi időben azt kutatja, milyen kapcsolatban áll a testsúly a boldogsággal és a szexuális elégedettséggel.

Azt feltételezi, hogy a némi túlsúllyal rendelkezők boldogabbak, és szexuális életük is kielégítőbb, mint vékonyabb társaiké.

Tudományos szemszögből

Barátok »
Testiség »
Együttlét »
A pletyka »
Házasság »
Lelki alkat »
Társkeresők »
Érdekességek »

Úgy tűnik számára, hogy a pluszkilók nemcsak fizikailag teszik gömbölyűbbé a nőket, de lelkileg is teljesebbek, kiegyensúlyozottabbak, és nagyobb libidóval rendelkeznek azok, akiken akad egy kis felesleg.

Watson úgy véli, a soványság kultúrtörténetileg sem asszociálódott soha a szexualitással. Szerinte a csontos testek mögött melankolikus lelkek rejlenek, bár őt nem elsősorban a szellemtörténet, hanem a molekuláris biológia érdekli. A testben található kémiai anyagokat vizsgálva arra jutott, hogy némi extra zsír fokozza az endorfintermelést, de a szexuális vágyhoz kapcsolódó hormon mennyisége is nagyobb ebben a közegben. A vékony testalkatúak agyában viszont kisebb mennyiségű endorfint találtak.

Elméletét egyaránt alkalmazza nőkre és férfiakra, és evolúciós nézőpontból is igyekszik alátámasztani azt. A kutató szerint ilyen értelemben a soványság egyenlő az elégedetlenséggel - és a boldog embereken van némi plusz.

Igaz, arról nem beszél, hogy vajon a boldogság hizlal, vagy a hízás tesz boldoggá. De úgy véli, a munkahelyeken azért is részesíthetik előnyben a vékonyabb embereket, mert elégedetlenségük keményebb munkára ösztönzi őket, mint súlyosabb társaikat.

Kísérleteinek középpontjában az MSH nevű hormon szerepel, ami a bőr pigmenttermelését fokozza, és napfény hatására aktivizálódik, ám szexuális vágyfokozó is. Az MSH mennyisége az endorfiné mellett a leptinével - egy, a zsírsejtek által termelt hormonéval - is összefüggésben lehet. Úgy tűnik tehát, minél súlyosabb valaki, annál több leptin, és lehetséges, hogy annál több MSH is van a szervezetében. Így a vágy szempontjából legideálisabb kombináció az lenne, ha valaki némileg túlsúlyos, de közben napbarnított is.

A súlyfelesleggel rendelkezőkről alkotott kép azonban nem mindenhol ennyire rózsás. Míg néhány pluszkiló esetében időnként talán helytálló lehet a pozitív diszkrimináció, egy másik kutatás azt bizonyítja, hogy a nagyobb súlyfelesleggel rendelkező nők nehezebben találnak társat, mint a normál súlyúak. Arról nem beszélve, hogy sokuk gátlásosabban is viselkedik társaságban. Nemcsak a súly, hanem a testkép is sokat számít abban, ki mennyire elégedett az ágyban.

Szerinted is összefügg a testsúly és az örömfaktor?