"Nem tudják elképzelni, hogy lesz belőlük valaki"

Álmok a magyar gyerekvédelemben

Aki nem családban nő fel, annak kisebbek a vágyai.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Vasárnap gyereknap van, ilyenkor a családok elmennek valami jó kis szabadtéri programra, vattacukrot vesznek a gyerekeknek, akik örülnek, hogy most még különlegesebbek a szüleiknek. A normális, szerencsés gyerekek megtanulják, hogy fontosak, és ehhez mérik saját magukat is.

De mi van azokkal, akiket nem visz el senki gyereknapon körhintázni? Ha egy gyerek elveszíti a szüleit, kevésbé mer nagyot álmodni. Erre jutott az SOS Gyermekfalvak felmérése, amit több száz családban és állami gondoskodásban élő gyerek körében végzett gyereknap alkalmából. Miről álmodnak a magyar gyerekek 20016-ban?

Kis álmok, kis remények

Megdöbbentő különbségeket tapasztalt az SOS Gyermekfalvak az állami gondoskodásban és a családban felnövekvő gyerekek jövőképe kapcsán. Az alapítvány 239, 11-18 év közötti gyereket kérdezett meg országszerte arról, hogy felnőttkorukban mik szeretnének lenni. A gyerekek 49%-a családban, másik fele  gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett Békés, Bács-Kiskun és Vas megyében.

A felmérés alapján már a gyerekek vágyaira is kihat, hogy saját családjukban nőnek-e fel. A gyermekvédelmi gondoskodásban, nevelőszülőknél felnövekvő gyerekek 9, míg a családban élők 36%-a választana magának magasabb kvalifikációt igénylő szellemi munkát. A szülőkkel élők általában magasabb presztízsű és magasabb jövedelmi szintet ígérő munkákat választanának, legnépszerűbb sorrendben a mérnök, orvos, cégvezető, ügyvéd, programozó, könyvelő. A gyermekvédelemben élők ezzel szemben alacsonyabb jövedelemmel járó, nem slágerszakmákban képzelik el a jövőjüket, mint a szociális munkás, tanár és óvónő.

Pincér leszek, és szakács

A legnépszerűbb szakmák a gyermekvédelemben felnövekvőknél a pincér és a szakács, amit a megkérdezett gyerekek 10 és 9%-a választana. Ezzel szemben ezeket a foglalkozásokat a családban élő gyerekek 5-5%-a preferálja. A sporttal kapcsolatos foglalkozások mindkét csoportnál népszerűek, a gyermekvédelemben élők 6, a családban nevelkedők 8%-a lenne sportoló felnőttkorában. A vendéglátó-ipari szakmákon kívül a gyermekvédelemben élők közül a legtöbben kertészek (6%), bolti eladók (5%) vagy fodrászok (5%) lennének. A családban élő gyerekeknek ezzel szemben alig 1%-a választaná ezeket a foglalkozásokat felnőttként, ők inkább mérnökként (7%) vagy orvosként (6%) helyezkednének el.

Se mobiljuk, se tévéjük, és nagyon boldogok: négy gyerek, aki tudja, mit jelent a gyerekkor

Nézegess képeket!

Elolvasom

- A gyermekvédelemben élő gyerekek kevésbé mernek nagyot álmodni, legtöbbjük el sem tudja képzelni, hogy lehet belőle valaki. Még ha a képességeik meg is vannak hozzá, nem mernek elindulni azon az úton, nem hiszik el, hogy sokkal többre vihetik, mint a szüleik. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a szülők elvesztése - akár csak átmenetileg is - komoly önértékelési zavarokhoz vezet. Másrészt a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek legnagyobb része szegénységben élő, aluliskolázott családokból érkezik. Mindez negatívan hat motivációjukra és pályaképükre. A pozitív jövőképhez biztonságérzet, önfeledt gyermekkor és megfelelő felnőttminták szükségesek - mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai igazgatója.

Az összes megkérdezett gyerek közül csak a családban élők említettek olyan szakmákat, amelyekhez társadalmilag ismertség, hírnév kapcsolódik. Ilyen volt például a színész, énekes, úszóbajnok, de volt, akinek vezetői ambíciói vannak, és "uralkodó" szeretne lenni.

A gyerekek vágyai tükrözik a KSH továbbtanulási adatait is, miszerint a gyermekvédelemben élők kétharmadánál szakma megszerzése a cél, ezzel szemben a családban élők kétharmada érettségit adó intézménybe megy tovább. 2011-ben a KSH adatai szerint az utógondozói ellátásból kikerülők 3,2%-a rendelkezett csak felsőfokú végzettséggel, ami alacsonyabb, mint amennyien az SOS felmérése alapján azt 11-18 éves korukban még tervezik.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

- A különbség a két csoport között nemcsak a továbbtanulás, de a felmérés alapján már a vágyak szintjén is markánsan eltér. Az olló valójában sokkal hamarabb szétnyílik, mint azt az iskolázottsági adatok mutatják. A gyerekek többsége elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége vagy családon belüli erőszak miatt került be a gyermekvédelembe. Ezeknek a traumáknak a feldolgozása rengeteg idő és munka, évekbe telhet visszaadni a gyerekek önbecsülését, hogy pozitív jövőképük legyen. De ez a feladatunk. Azon dolgozunk, hogy a hozzánk került gyerekek visszaszerezzék biztonságérzetüket, és merjenek nagyot álmodni. Célunk az, hogy a nálunk nevelkedő fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon, képességeiknek megfelelő munkát találjanak - tette hozzá a szakmai igazgató.

Ezt is szeretjük